State of Hawaii


 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Statisztika
Lányok: 70
Fiúk: 47

Civilek: 33
Turisták: 13
Sportolók: 6
Bűnözők: 12
Diákok: 16
Egészségügyiek: 7
Rendőrök: 10
Hírességek: 18

Facebook csoport
Top posters
Orion Maddox-Gordon
 
Marcus Treadaway
 
Daniel Treadaway
 
Maya Lindsey
 
Austin Turner
 
Odette Mackoy
 
Axel Singleton
 
Hero Lewin
 
Dorian Calabrese
 
Kim Chae Rin
 
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (33 fő) 2015-06-30, 15:07-kor volt itt.
Credits
© A kinézetet Lucifernek köszönjük. Ki van itt részben és a fejlécen található scriptekért pedig hálásak vagyunk a Specto Design-nak. Az oldal tetején található táblázatot, kösöznjük egyik tagunknak, Sybille-nek. A leírások mind a Staff tulajdona, a képeket mi is kutattuk, a Google, Weheartit, Tumblr segítségével. Az oldalból semmilyen anyagi hasznunk nem származik, pusztán a saját és mások szórakoztatására hoztuk létre. Ha bármit szeretnél felhasználni, vagy esetleg bármilyen észrevételed akadna keresd a Staff-ot. Jó szórakozást mindenkinek!

Share | 
 

 Marc && Dubhe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Dubhe A. Diamond
avatar
Playby :
★ Adelaide Kane ★
Tartózkodási hely :
★ Sweet Honolulu ★
Job/hobbies :
★ Actress ★
Csoport :
★ Superstar ★
Hozzászólások száma :
18
Join date :
2015. Jun. 11.
Age :
22


TémanyitásTárgy: Marc && Dubhe   2015-06-21, 17:43




Marc & Dubhe

Yay, what are you doing here, sweety?


Napsütés, forróság, Honolulu… Nem is lehetne jobb hely, jobb idő egy jó kis kötetlen napozáshoz. Végtére is, ha már ennek a hatalmas, egzotikus és fantasztikus szigetnek voltam a rabja egy jó darabig, ezt igazán megengedhettem magamnak, nem? A napozás tudtommal még senkinek sem ártott. Vagyis, senki olyannak, akin kellő naptej volt és jó sok vizet ivott. A megégésen és a napszúráson kívül, nem hinném, hogy bármiféle veszély leselkedhetett volna rám a parton. Ettől függetlenül persze, a személyes testőröm, vagy bébiszitterem - nem is tudom, minek nevezzem már – most is nyakamba lihegett. Mint egy hűséges házőrző, úgy követett csendesen végig az egész városon, le a partra. Eleinte zavart, hogy nélküle szinte el sem hagyhattam a házat, meg úgy ámblok sehová sem mehettem, de mára kénytelen voltam hozzászokni. Nem tagadom, egy kicsit még élveztem is, hogy legnagyobb bosszúságára, arra volt ítélve, hogy engem őrizzen. Még pedig tisztes távolságból. Most is, nem sokkal lemaradva mögöttem, olyan napágyra feküdt, ami a lehető legtávolabb állt az enyémtől. Nekem pedig a lehető legjobb volt ez így. Nyugodtan, ráérősen hámoztam le magamról a lenge felső öltözetet, ami csak arra volt hivatott, hogy a fekete bikinimet rejtse a kíváncsi szemek elől, míg keresztülhaladtunk a városon. Itt a parton már nem volt szükség takargatásra. Ha nem féltem volna tőle, hogy lencsevégre kapnak, vagy, hogy kisgyerekek tévednek a part ezen szakaszára, talán még a fürdőruha felsőmet is levettem volna a hibátlan barnulás érdekében. De most be kellett érnem azzal, amim volt. Levetett ruháimat gondosan összehajtogatva a táskámba raktam, aztán előkerestem a napolajat, a napszemüvegemet és az mp3 lejátszómat, minden olyan dolgot, ami a tökéletes és zavartalan barnulásomhoz elengedhetetlen kellékként szolgált.
Nyomtam egy kevés napolajat a kezembe és szépen, egyenletesen mindenhová felvittem a bőrömre, ahol csak értem. Bőröm fényesnek hatott az olajtól, kezeim is csúsztak tőle, így azokat hanyagul megtöröltem az ágyra gondosan leterített törülközőbe. Aztán lazán elfeküdtem a napágyon, felvettem kedvenc napszemüvegemet is, az mp3 lejátszómat működésbe hoztam és bedugva füleimben a kis fülhallgatókat, el is indítottam rajta a kedvenc lejátszási listámat.
A zene bombaként robbant hallójáratomban, s feltöltötte az egészet a legkülönfélébb dallamokkal, amikre szívem szerint itt és most táncra tudtam volna perdülni, de helyette csak magam mellett nyugtatott kezeimmel kezdtem csendes dobolásba a zene ütemére. Napszemüvegem mögött behunyt szemeimet senki sem láthatta, de bárki, aki rám nézett volna, kitalálhatta volna, hogy ezennel teljesen sikerült kizárnom a külvilágot, nem láttam és nem hallottam mi folyik körülöttem. Ha most valaki ide akart volna settenkedni és ne adj isten egy vödör vizet rám borítani, valószínűleg arra sem figyelnék fel. Na jó… a hideg vizet azt azért már egész biztosan megérezném…

Valami van a levegőben x 430 x Rövid lett, de a kövi jobb lesz <3 
✖ K.P ✖
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Marcus Treadaway
avatar
Playby :
♞ Dylan F*ckin' Perfect O'Brien
Tartózkodási hely :
♞ Ott ahol te nem is gondolnád
Job/hobbies :
♞ színész palánta
Csoport :
♞ Híresség
Hozzászólások száma :
580
Join date :
2015. Jun. 08.
Age :
23


TémanyitásTárgy: Re: Marc && Dubhe   2015-06-23, 23:43


Dubhe & Marcus



Egy kis pihenés sosem árt alapon úgy döntöttem lazítok egy kicsit. Nem szeretném ha minden napom a forgatásról szólna és arról, hogy még mennyi mindent meg kell tennem mielőtt hazamennék. Ha egyáltalán tényleg hazamegyek. A testvérem nagyon meg akar győzni, hogy inkább itt éljünk, mint otthon Winchester-ben. Igaz, hogy egy kis honvágyam van, meg még azt sem tudjuk mit szólnak a nagy ötlethez, szóval én nem innék előre a grizzly bőrére. Az is lehet ellenezni fogják ezt az egészet és őrültségnek tartanák, amit mondjuk meg tudnék érteni, de azt nem tudom el is fogadnám, mindamellett, hogy tényleg honvágyam van. Igazából a távolság zavar, hogy nem láthatom a szüleimet és nem érezhetem az ők támogatásukat is. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne ha itt élnének és lemondanának a Winchester-i házunkról. Akkor legalább tudnám, hogy itt vannak és ha történne bármelyikőjükkel valami, nem kell órákat várnom míg viszontlátom őket, hanem semmiperc alatt ott teremhetek mellettük. Most azonban nem vehettem célba a repteret, ahhoz még túl korán van, helyette inkább fogtam magam és eljöttem a tengerpartra. Itt mindig lehet számítani nyüzsgésre, hamar be lehet olvadni a környezetbe, akkor meg pláne ha napszemüveg is van rajtam. Így legalább még nehezebben ismernek fel és támadnak le, hogy közös fotót készíthessenek velem vagy csak egy szimpla aláírást szeretnének tőlem. Szóval bármi olyat, ami megzavarhatná az eltervezett nyugodt kis délutánomat. Azt gondoltam, hogy úszom egyet, napozni bármikor tudok. Csak az volt a problémám, hogy kíséret nélkül jöttem, legalább magammal kellett volna rángatnom a testvéremet és Pandora-t, legyen kikre bízni a holmijaimat, de hát gondolkodok én előre? Ilyen esetben nem, mert hagyom őket magukra és szépen egyedül sompolygok el a tengerpartra. Rossz döntés! Tudom én! Reményeim szerint az orrom alá is fogja dörgölni miért nem szóltam neki, hogy hová megyek, mert biztosan velem tartott volna. Na mindegy. Amúgy sem voltam a telefonom közelében, hogy legalább egy üzenetet tudjak írni hová megyek. Meg szerintem mire észbe kap és keresni kezd, biztosan otthon leszek már. Tehát semmi baj sem lesz, remélhetőleg. Mielőtt azonban belevetném magam a vízbe úgy döntök, hogy előbb keresek egy helyet a holmimnak amit még a vízből is szemmel tarthatok. Remélem senkinek sem jut az eszébe eltulajdonítani, semmi kedvem sincs úszónadrágba visszaállítani a szállodába. Talán mondhatni egészen nyugodtan sétáltam a napozóágyak előtt amikor valahonnan – nem tudnám megmondani melyik irányból – egyszer csak fejbe talál egy strandlabda, ezzel nem volna gond, ha egyből a homokon landolt volna. Azonban nem ez történt. Miért? Mert egy igazán megmagyarázhatatlan erő azt akarta, hogy a strandlabda egy napozóágyon pihenő személy hasán landoljon. Na és kinek kell olyan szerencsétlennek lennie, hogy pont a közelben legyen és az egyik jóval távolabb fekvő vagy ülő férfi még fel is kapja erre a fejét? Hát persze, hogy nekem! Most legszívesebben eliszkoltam volna, de gondolom a labda tulajdonosa nekem szólt bocsánatkérését kinyilvánítva és kéri vissza a labdáját. Mondanám, hogy most fortyog bennem valamiféle kis méreg, de nincs így. Egyszerűen az illető felé fordulok és el is emelném a strandlabdát ha jobban meg nem nézem kiről is van szó. Ez Dubhe. Igen, az a Dubhe akit az a jó pár napozóággyal odébb lévő férfi tart szemmel! Te jóságos ég! Nem tudom, hogy hall-e vagy sem, de azért megszólalok.
– Azt hiszem, a labdát várják vissza és elnézésüket kérik. Remélem nem történt semmi kellemetlenség.


words: eltörpülő.music: fly note: remélem tetszik ♥



_________________

Marcus Treadaway
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://lysandercollins.tumblr.com/
 

Marc && Dubhe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Marc & Detty

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
State of Hawaii :: Lezárt Privát játékok-