A külvilág felé fókuszálva éli az életét, az érzékelt dolgokat szó szerint kézzelfogható tapasztalatként fogadja be. Másodlagosan befelé fordulva, racionálisan és logikusan kezeli a dolgokat.
Társaságkedvelő, egyenes ember. Lelkes, tevékeny, nyers, egyenes kockázat vállaló és készségesen veti bele magát a dolgok közepébe, hiszen a tettek világában él. Nem fél bepiszkolni a kezét sem, elvégre küzdősportban jeleskedik, de ez nem jelenti azt, hogy bárkit megver, ha úgy tartja kedve. (Nem is tehetné, hiszen csak önvédelemre, illetve mások védelmére használhatja a tudását.) Adott helyzetben megnézi, hogy mik a tények, gyorsan dönt és cselekszik, majd tovább is megy. Jó megfigyelő, szeret szórakozni, spontán kockázat vállaló, azzal a kiváló képességgel, hogy újító megoldásokat tudni rögtönözni egy-egy problémára. Szórakoztató, és remek ösztönző. Jelenleg kb ilyen jellemmel bír, ámbár biztosan fog még változni… ha jobban meg akarod ismerni, ne félj kapcsolatba lépni vele.
165 cm magas, átlagosnak cseppet nem mondható tini srác. Barna, rövidre vágott haj, igéző kék szempárok, melyek ártatlanságot sugallnak, de ha bedőlsz nekik, te bajod. Kinézetére ad, stílusa általában rögtönzött, hiszen azokat a cuccokat veszi fel, amik a kezei közé akadnak. Cuccok: nem igazán szenved belőlük hiányt, tehetős család sarja, meg ő is hozza haza a zsetont, így telik a divatos ruhákra. Izomzata a karate miatt bőven kiemelkedik kortársaitól, de nem igazán fitogtatja az erejét… csak ha kell.

– Nem anya, már elindultam haza. Mert most lett vége a büntetésnek.
– BÜNTETÉS? Mit csináltál már megint…?
– Hiszen mondtam neked, nem emlékszel? Meg akarták verni az egyik osztálytársamat, nem hagyhattam… és a felvételek is bizonyítják, hogy nem ütöttem meg senkit sem. De anya… hidd el, hogy nem fognak eltiltani… –sóhajtva tettem el a telefonomat, miután közölte, hogy otthon megbeszélünk mindent. Csodás, nem? Idejövünk, hátrahagyva mindent LA-ben, és én vagyok a rossz srác, aki megvédi egy társát. Kell nekem önvédelmi sportban jeleskednem, aztán meg nem is tudom kamatoztatni rendesen. Nyilvánvaló, hogy tudom a szabályokat, nem kockáztatom meg azt, hogy eltiltsanak, ha már ennyi mindent elértem. Ritkán jut valaki ilyen magas szintre, ilyen fiatalon, mint én. De tény, apa által szorult belém egy kis tehetség, és bolond lennék nem kamatoztatni… Ja igen, apa… Hiányzik, de nekem anyával, és az új pasijával kellett jönnöm, akit ki nem állhatok. Melyik kamasz díjazza azt, hogy elszakítják valamelyik szülőjétől? Szerintem senki, legalább azok biztos nem, akik megfelelő körülmények között nevelkedtek. Már pedig én jól jártam, csak anyáék elváltak, nekem meg sok beleszólásom nem volt. Kettőt pislogtam, és már egy gépen találtam magam, úton Hawaii-ra. A másik rossz dolog a dojo váltása volt… Oké, hogy ehhez kellett folyamodnom, de a barátaim… a társaim… mindenki LA-ben maradt. Az itteniek meg nem igazán nézték jó szemmel, hogy beállít hozzájuk a vadidegen srác, és rögtön leveri a dojo 90%-át. Jó pár ellenséget is szereztem, meg persze barátot is, csak előbbiből több van. Ugyanez volt a suli váltással is, de most lehet, hogy minden változik azzal, hogy megmutattam: nem érdemes se velem, se a barátaimmal szórakozni. Kettő éve, hogy már itt élünk, ideje egy kis pozitív változásnak. Ám ennek várni a kell még magára, ugyanis hazaértem, anya meg már azonnal is zúdította rám a szavait. Szerencsére a mostohafater dolgozik, ő kimarad ebből a buliból, meg abból is, hogy két hét szobafogságot kaptam… hát nem csodás!?