Belső:
Megbízható: nem szeretem és nem is szoktam átvágni az embereket. Tisztességesen inkább megmondom nekik az igazságot, mint hogy később hátba támadjam őket.
Rendszerető: nem vagyok rendmániás, de az asztalomon mindig rend van és az életemet is próbálom többé-kevésbé így élni.
Éles elméjű: nem vagyok beképzelt, de mondjuk ki hogy van eszem, amit a cég irányításában jól használok.
Önálló: 12 éves korom óta írányítom az életemet egyedül , felnőtt segítsége nélkül. Nekem nem kell egy titkárnő, hogy figyelmeztessen ha megbeszélésem van.
Jó megfigyelő: gyakran észre tudom venni a legkisebb hibákat vagy erényeket egy emberben vagy bármi másban.  Ez a tulajdonság az üzlet kötésben nagyon hasznosnak bizonyult az évek során.
Tekintélyt parancsoló: vállalatnál mindenki tudja, hogy ki vagyok én  és , hogy a legjobbat várom el mindenkitől, még a takarítónőktől is.
Magányos: el lököm az embereket magamtól, nehogy őket is elveszítsem. Így jobb nekem is és neki is, akármennyire is szeretném.
Titokzatos:   minnél kevesebbet tudnak rólam, annál nehezebben vágnak át. Sok titkom van, amit csak én tudok.
Külső: 
Nem igazán szeretek beszélni a külső tulajdonságaimról, de azért megpróbálok mindent elmondani, ami fontos. Barna hajam van, amiben semmi különleges nincsen, hiszen az emberiség nagy részének ilyen a hajszíne. Viszont arra figyelni szoktam, hogy hogyan áll. Üzletemberként nem hagyhatom, hogy olyan legyen a frizurám, mint egy csövesnek. Kék szemem az egész családban egyedül szóval biztosan anyámtól örököltem, de ezt soha se tudhatom meg. A magasabbak közé tartozok a 190cm-mel, de jól tudom, hogy egy NBA csapatban egy törpe lennék. Izomzatom van, de nem vagyok egy pankrátor, pont annyi van, amennyi tetszik a nőknek. Otthon szeretek laza öltözetben lenni, de ha munka van mindig vigyázok, hogy megfelelően jelenjek meg.

Az én történetem egy kicsivel hamarabb a születésem előtt kezdődött el. Az apámat Alfred Wilcoxnak hívták és egy óriási nagy céget vezetett, aminek a központja Honolulu. Azért is nagyon meglepő ez, mert a szigetországban a nagy ipari vállalatok nem jellemzőek. Vannak persze, csak nem hegyén hátán, hiszen erre felé az államnak a turizmus hozza a legtöbb pénzt. Ezért a gazdagabb réteg általában hotel tulajdonosok, de apám valami olyanba kezdett bele, ami nem ilyesmi és még is sok pénzt hoz. Ez, pedig hajóépítés, de nem kis üzemben. Mára már a Wilcox vállalat minden fajta hajót gyárt. Vitorlástól kezdve, luxus jachtokon át, egészen a teher szállító hajókig. Az apám, viszont nem csak gyártotta egyszerűen a hajókat, hanem egyenesen imádta őket. Ezért döntött úgy 25 évesen, hogy pár barátjával körbe hajózza a világot, amihez már akkor is megvolt a pénze egy nagyobb örökség miatt. Ez miatt otthon hagyta az ő feleségét Mirandát és elindult Nyugat felé. Rengeteg helyen járt, de az én történetem akkor kezdődött el, amikor az Égei tengernél járt és ott megismerkedett anyámmal. Nem tudok róla sok dolgot, de azt egyszer apám elmondta, hogy nem csak egy éjszakás kaland volt és tényleg szerette. Még a vezeték nevét sem tudom, hiszen a sajátomat nem is tőle és nem is apámtól kaptam, hanem arról a hajóról, amivel apám körbe hajózta a világot. Anyám vele tartott és rövidesen kiderült, hogy terhes, így egy ideig abba kellet hagyniuk a hajózást. De a szülésközben anya meghalt, így apa úgy döntött muszáj hazamennie. Soha se kérdeztem meg, hogy milyen volt hazatérnie, de az biztos, hogy Amandával nem egy kellemetlen beszélgetése volt utána. Végül is biztosan tisztázták a helyzetet, mert nem kerültem semmilyen távoli rokonhoz és utána még született két testvérem. De anyámról és Görögországról soha se szabadott beszélni, ha Amanda is ott volt. Teljesen megértem, hogy fáj neki az egész, de néha velem kapcsolatosan nagyon elvetette a súlykot. Nem tagadhatta meg az apai és testvéri szeretetet, de azért mindig tudatta velem, hogy egy fattyú vagyok. Aztán nagyjából fél éve apám rákban meghalt és a végrendelete felolvasásakor az életem nagyon megváltozott. Mindig is tudtam, hogy az öcsém Wylace fogja örökölni a céget, ebbe inkább Miranda miatt nem szóltam bele. Úgy gondoltam, hogy azért egy kis pénzt öröklök, majd én abból felépítem a saját vállatomat. De nem csak kis pénzt örököltem, hanem a teljes céget. Ez már botránynak számított a felső elit számára, hogy nem az öcsém a törvényes gyereke, hanem én örököltem. Mai napig emlékszek, hogy mikor az ügyvéd felolvasta Miranda pont egy kristály poharat hajított oda a falhoz, egyszóval nem igazán örült férje döntésének. Azóta eltelt már egy kis idő és kezdem megértetni az emberekkel, hogy én vagyok a főnök és tulajdonos a Wilcox vállalatban. Tudom, hogy még kezdő vagyok, de apám egyik barátja, aki egyben a cég gazdasági igazgatója rengeteget segít, így remélem egyszer olyan nagy leszek, mint amilyen apám volt. A féléven belül, ami mondhatni életem egyik legizgalmasabb szakasza eddig és a szerelem is bemutatkozott. Előtte is voltak már párkapcsolataim, de most úgy érzem ez valami más. Remélem a dolgok a jövőben is így fognak menni és, hogy megbocsájt Wylace.