State of Hawaii


 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Statisztika
Lányok: 70
Fiúk: 47

Civilek: 33
Turisták: 13
Sportolók: 6
Bűnözők: 12
Diákok: 16
Egészségügyiek: 7
Rendőrök: 10
Hírességek: 18

Facebook csoport
Top posters
Orion Maddox-Gordon
 
Marcus Treadaway
 
Daniel Treadaway
 
Maya Lindsey
 
Austin Turner
 
Odette Mackoy
 
Axel Singleton
 
Hero Lewin
 
Dorian Calabrese
 
Kim Chae Rin
 
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (33 fő) 2015-06-30, 15:07-kor volt itt.
Credits
© A kinézetet Lucifernek köszönjük. Ki van itt részben és a fejlécen található scriptekért pedig hálásak vagyunk a Specto Design-nak. Az oldal tetején található táblázatot, kösöznjük egyik tagunknak, Sybille-nek. A leírások mind a Staff tulajdona, a képeket mi is kutattuk, a Google, Weheartit, Tumblr segítségével. Az oldalból semmilyen anyagi hasznunk nem származik, pusztán a saját és mások szórakoztatására hoztuk létre. Ha bármit szeretnél felhasználni, vagy esetleg bármilyen észrevételed akadna keresd a Staff-ot. Jó szórakozást mindenkinek!

Share | 
 

 Hero & Savannah

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Savannah Vang
avatar
Playby :
✖ Chloe FckingPerfect Moretz
Tartózkodási hely :
✖ hawaii
Job/hobbies :
✖ felszolgáló, úszómester
Csoport :
✖ diák
Hozzászólások száma :
102
Join date :
2015. Jun. 24.
Age :
18


TémanyitásTárgy: Hero & Savannah   2015-06-26, 03:41



Nem könnyű bajkeverőnek lenni.
Oké, ez most nagyon úgy hangzott, mintha én lennék a rossz gyerek, valami elcsépelt filmből, amiben kémgyerekek ugrálnak háztetőről háztetőre, hogy megmentsék egy kisfiú karácsonyát. Egyébként, furcsa, és tökéletesen nem ideillő gondolat, hogy én még sosem láttam havat. Vissza a bajkeverésre, meg arra, hogy nem könnyű, tényleg mertem remélni, hogy ezúttal is a legközelebbi őrsön kötök ki. Még azért is imádkoztam a nem létező istenemhez - vagy isteneimhez... vajon az én nem létező vallásom monoteista vagy politeista?? -, hogy ne az a fura, Lorena nevű nő jelenjen meg, akihez egyszer kiszállítottam egy rántott halat, és azóta azt hiszi jobbá teheti a világot azzal, ha folyamatosan megpróbál kimenteni a börtönből. Hanem a nagybátyám, Frank (csak nekem tűnt fel, hogy valamiért minden nagybácsinak Frank a neve?). Már két hónapja nem láttam, pedig vájják ki a jobb szememet, ha én nem próbálkoztam előcsalogatni őt a Tartarosz legmélyebb bugyraiból, hogy több pénzt kunyeráljak, ha már nem hajlandó papíron kívül is a gyámomként viselkedni, és néha kimosni a bugyijaimat, vagy hazahozni egy vekni kenyeret. Az elmúlt két hónapban háromszor kerültem kiskorúak börtönébe, ahonnan mindig ez az ismeretlen nő hozott ki. Másodszorra gyanút fogtam, hogy talán Frank az, csak átműttette magát nővé. De aztán realizáltam, hogy egy kis nyisszantás itt, meg egy kis felvarrás ott nem fog bombanőt varázsolni Frankből, akkor sem, ha azt akarom hogy ez mégis lehetséges legyen, mert életem végéig jóízűen szeretnék kacagni rajta. Nem, Frank nem lett bombanő, de lassan én sem lehetek ennél csóróbb, szóval tényleg elő kell őt kerítenem. A mai kísérlet is ezzel a céllal kezdett megszületni a fejemben. A baj csak az, hogy én katona vagyok, nem hadvezér. Mindig Arden találja ki a tervet, és azok mindig úgy sülnek el, ahogy azoknak el kell sülniük. Csak a Lorena nevű nővel nem számoltunk eddig. De most, hogy ő is része a sakkfiguráknak, Arden megkért, hogy várjak még pár napot, amíg kitalál valamit, hogyan tarthatnánk távol a szőkeséget a fiatalkorúak börtönétől, meg tőlem, meg úgy mindentől, aminek köze van a létezésemhez. Én viszont nem akartam várni, mert egyszerűen nincs már időm várakozni. Így is tökre le vagyok égve, a munkahelyemen csökkentették a fizetésem (mert elvileg éles a nyelvem, de szerintem csak annyi a baja a Sötét Nagyúrnak, hogy próbálom felvilágosítani a fizetett szabadság értelméről, mert most épp szabin vagyok, és mégis minden nap behív hogy "besegítsek"), az előző havi fizetésemből pedig kifizettem a számlákat, és vettem jegyet egy koncertre, amit egyébként rettentően várok, de szerintem kénytelen leszek eladni, mert nincs pénzem kajára, és tegnap este egy zsömlét vacsoráztam. Ilyenkor hol a fenében van az a klisénevű faszfej nagybátyám? Miért elérhetetlen? Olyan kétségbeesetten próbáltam megoldani a problémát, hogy amikor matekórán a tanár felszólított, egyszerűen felálltam, és annyit mondtam:
- Csessze meg! - Nem, nem vagyok teljesen hülye. Tisztában vagyok vele, hogy a csessze meg nem juttat kiskorúak börtönébe. De amikor az igazgató azt mondta:
- Sajnáljuk Miss Vang, de be kell hívnunk a szüleit, hogy elbe... - Ekkor abbahagyta, és úgy pislogott rám, mintha valami marslakócska lennék. Megvakarta a bal szemöldökét, és folytatta. - Bocsánat, Miss Vang...
- Semmi, semmi baj Uram. Szóval a gyámomat. A nagybátyámat, behívják... beszélgetni? - Szerintem én vagyok az egyetlen diák a világon, aki ujjongva, "Deres"-t kiáltva pattan fel az igazgatói iroda vallatószékéről, amikor közlik vele, hogy be kell hívni a gyámját egy kis elbeszélgetésre. Ez egy ilyen rothadó világ. - Köszönöm, köszönöm Uram!! - Nem vetemedtem olyan megalázó dolgokra, mint például az igazgató cipőorrának csókolgatása, de úgy ráztam vele kezet, mintha legalábbis orvosi diplomát nyomott volna a kezembe, egy Oscar-díjjal, amit egymillió dollár készpénzbe csomagoltak. Győzelemittas mosollyal lépdeltem ki a tanáriból, amikor utánam szóltak, hogy ne felejtsek el megjelenni ma délután a biológia szertár előtt, délután öt órakor - ez éppen egy órával a munkaidőm kezdete után van, de nem baj, maximum a mai napon nem tudok bemenni "besegíteni", hanem kiélvezhetem a fizetett szabadságomat egy biológia szertárban. Lassan kezdek bizonytalan lenni abban, hogy mikor vagyok cinikus és mikor nem. Tényleg, tényleg fogalmam sincsen, hogy "besegítenék" szívesebben, vagy a "büntetésemet" tölteném le a szertárban. Nincsenek jó választási lehetőségeim, és ilyenkor kicsit megvisel ez az élet dolog.
Pontban öt órakor megjelenek a szertár folyosóján, mert egy királynő sosem késik, mindenki más érkezik túl korán. Én pedig sajnos nem vagyok királynő (maximum koronázatlan, mégpedig a tacco evésben), szóval nem kések egy tized másodpercet sem.
- Ki a szerencsés nyertes, aki velem együtt kereshet fonnyadt, ezeréves békalábakat Pandora szelencéjében? - dugom ki a fejemet a folyosóra, és egy ismerős szempár pillant vissza rám. Óvatosan elmosolyodok, és a szertárajtó felé sétálok. - Hero... Szia! - intek egyet, aztán a hátam mögött összekulcsolom a kezemet, és kissé instabilan, de megállok mellette. - A Gondnok bácsi járt már itt, és esetleg odaadta a kulcsokat, vagy megint ő a királynő, és mi érkeztünk túl korán? - érdeklődöm meg, mert eddig még sosem beszélgettem Heroval iskolán kívül - bár fizikailag most is iskolán belül vagyunk - és még mindig jobb hülyeségeket kérdezni, mint csöndben ácsorogni.

• clothes • meglepetééés. ma reggel én vagyok a Mikulás c: <3


A hozzászólást Savannah Vang összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2015-07-11, 15:42-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hero Lewin
avatar
Playby :
Dylan Sprayberry
Csoport :
Sportoló
Hozzászólások száma :
193
Join date :
2015. Jun. 23.
Age :
19


TémanyitásTárgy: Re: Hero & Savannah   2015-06-27, 01:07





Büntetőmunka ,


de senki nem tudja a végkimenetelt.




Nyár van, nekem mégis büntetésben kell lennem, és miért? Mert megvédtem valakit, aki másnál gyengébbnek bizonyult, de természetesen azt senki nem látta, hogy a nagyobb srác ütött elsőnek, csak azt, hogy én már a földre küldtem a tagot. Szomorú nem? Ráadásul pont nem volt ott kamera, hogy a felvétel bizonyíthassa az ártatlanságomat, de ez van, ezt kell szeretni. Az újonc mindig bajba keveredik, még a veterán iskolapad koptató kap igazat. Megtanulhattam volna már ennyi idő alatt, hogy kevés ember fogja elhinni, amit állítok, és az sem segít a helyzetemen, hogy küzdősportban jeleskedek. Pont emiatt van ez a nagy bizonytalanság az emberekben, de ha kicsit is utána olvasnának a dolgoknak, rájönnének, hogy önvédelmen és mások védelmén kívül nem használhatom a tudásomat. Én pedig profi akarok lenni, nem kockáztatok semmiért sem. Bolond is lennék. Anya ráadásul leszúrt miatta, és még szobafogságot is kaptam a megkoronázás céljából. Fergeteges, mit ne mondjak. Se net, se konzol, se semmi. Csoda, hogy edzeni elenged, különben megőrülnék a szobámban. Viszont egy jó dolog van: a srác, akit megvédtem, nagyon hálás volt, és megbeszéltük, hogy majd elugrunk edzeni, ha lejár a szobafogságom. Számot cseréltünk, és már csak a hívásomra vár, amit meg is fogok ejteni a büntetés után, mert ma a biológia szertárban kell rendet pakolnom. Sikerült kiharcolnom anyától, hogy egy kicsit később mehessek ma haza, mert megmondtam neki, hogy a „védencem” csak ekkor ér rá, és mindenféleképpen szerettem volna találkozni vele. Ennek persze ára volt: plusz egy nap bezártság, de belementem. Aznap valószínűleg csak pihenni fogok, mert előtte lévő napon edzésem lesz. Ezért is mertem belemenni az egyezségbe. Ma lesz egy jó napom a sráccal, mert edzünk egy keveset, majd felugrunk hozzá. Utóbbit persze anya nem tudja, mert ha tudná, biztosan ugrana az egyezségem vele.
Úgy indultam vissza az iskolába, hogy minél hamarabb túl legyek ezen az egészen. Mikor a gondnok elé léptem, hogy engedjen be, azt mondta, hogy ne siessek. Azt hittem leordítom a fejét, mert mi az, hogy ne siessek!? Nehogy már akkor végezzem el a munkám, amikor őkelme felemeli a hatalmas hátsóját a székből és beenged a szertárba. Ám, mielőtt kiborulhattam volna, kibökte, hogy ma nem leszek egyedül. Meglepetten pislogtam, mert ezt elfelejtették közölni velem. Egy óvatlan pillanatban eloroztam a kulcsait, aztán egy: „majd szólok akkor” mondat után az adott ajtóhoz ballagtam. Még bőven volt időm, mert tíz perc múlva lesz csak öt óra, viszont nem akarok egyedül bemenni. Ha már kapok egy társat, akkor jobb lesz együtt elképedni a látványon, ami fogadni fog minket, s így nem is tud megijeszteni. Plusz, előre tudom közölni, hogy mi merre, ha olyan illető jön, akit a Pokol bugyraiba se kívánok. Előkaptam a telefonomat, hátamat nekivetettem a falnak, és nyomkodni kezdtem a kis masinát. Váltottunk még pár üzenetet a sráccal, aztán ismerős hang csapta meg a fülemet. Felpillantottam, és egy arcocska kúszott a látómezőmbe, de nevet nem igazán tudtam hozzápárosítani. Osztálytársam a leányzó, de… amennyit én figyelni szoktam rájuk, az vajmi kevés alkalom. Pedig leghátul ülök, onnan mindenkit jól látok, ha ébren lennék. Igen, a legtöbbször el szoktam szunyókálni tanítási idő alatt, amit a tanárok nem szeretnek A+ jeggyel díjazni, de ez van. A sport az első, nem a tanulás.
– Szia, ahm Savannah, ugye? Bocsi, nem igazán jó a név memóriám. –ciki, vagy nem, de ez van. Két év alatt nem tudtam megjegyezni, ezután se biztos, hogy menni fog, és mivel köszönt, meg kérdezett, illendő válaszolni is. – A gondnok bácsi el van foglalva a fánkjával, és nem képes felemelni a hatalmas nagy seggét a székéből. Szóval, elviekben várni kellene rá, ameddig idetolja a képét, de… –jobb zsebembe csúsztattam a telefonomat, a balból pedig kivettem a kulcsokat, és vigyorogva lóbáltam meg a lány szeme láttára. –… elcsórtam tőle, mert ha rajta múlik, soha nem végzünk, és nem tudom, te hogy vagy vele, de nekem még programom van mára. Ezért essünk neki minél hamarabb, és szabaduljunk meg az iskolától erre a nyárra. –mosolyogva közöltem az álláspontomat, aztán előkerestem a megfelelő kulcsot, behelyeztem a zárba, és miután az kattant, kitártam az ajtót. Az a látvány fogadott, amit vártam: rumli. Sóhajtva mentem be a szertárba, aztán az egyik polchoz sétáltam, és kézbe vettem az egyik üveget. Valami nyálkás izé volt benne, és undorodva tettem vissza a helyére.
– Amúgy miért kaptál büntetést? Nekem nem mondta senki, hogy nem egyedül leszek, de nem bánom, mert ketten gyorsabban haladunk. –érdeklődve néztem Savannahra, miközben elkezdtem rendezkedni azon a polcon, amelyikről az előbb levettem az üveget.




734 WORDS , SAVANNAH , Remélem tetszik <3  Š


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Vang
avatar
Playby :
✖ Chloe FckingPerfect Moretz
Tartózkodási hely :
✖ hawaii
Job/hobbies :
✖ felszolgáló, úszómester
Csoport :
✖ diák
Hozzászólások száma :
102
Join date :
2015. Jun. 24.
Age :
18


TémanyitásTárgy: Re: Hero & Savannah   2015-06-27, 20:14



Most, hogy itt ácsorgok előtte, rádöbbenek, hogy mennyire nem ismerem pár osztálytársamat. Persze nem azt mondom, hogy lassan minden zsebemben van egy barátom, és mégis milyen furcsa, hogy az osztálytársaim háromnegyedével csak köszönőviszonyban vagyok, mert egyáltalán nem ez az igazság, nem vagyok felszerelkezve milliónyi követővel, akik hűséges barát módjára lájkolják a profilképemet, meg az instagramra feltöltött képeimet. De azért egy-kettő van, akik velem mulattak a tengerparton pár hónappal ezelőtt a szülinapomon, vagy akikkel együtt szoktam ebédelni a menzán, ha éppen nem egyedül ücsörgök, és próbálom megérteni a kémiát (kevés sikerrel, amúgy). Az osztálytársaimmal csak órán ülök együtt, tesiórán közösen szenvedünk, és néha, nagyon néha én írom ki a matek lecke megoldását a facebook csoportunkba. Ennek ellenére sosem teszek fel magamnak olyan kérdéseket, hogy: vajon miért nem az osztálytársaimmal töltöm gimis éveim napjait? Vajon kedvelnek egyáltalán engemet? Nem teszek fel olyan kérdéseket, amire nem akarom tudni a választ, vagy már rég tudom. Az utóbbi a nem-akarom-tudni kategóriába tartozik, az előbbi pedig a már-rég-tudomba. Nem szoktam pénzzel megtöltött kádakba ugrálni, mint Dagobert bácsi (bár az egyik Family Guy részben Peter kipróbálta, és minden csontját összetörte a fémpénzen, szóval nagyon nem is hiányzik az életemből ez a tevékenység), és Frank pedig sosincs jótékony kedvében (szerinte hálásnak kellene lennem, amiért nem hagyott nevelőintézetben, és csöndben kéne maradnom). Az osztálykirándulásokat egytől egyig kihagytam, nyári táborba sem mentem soha, és ha hiszitek, ha nem - bármennyire is úgy tűnik, mintha én élném a legkicsapongóbb életmódot a Földön - ebben a hónapban vettem meg életem első koncertjegyét, vagy bármilyenjegyét, amin az osztálytársaim egy része is ott lesz majd. Lássuk be, közös programok, és élmények nélkül nem tud az ember összekovácsolódni a többiekkel. Már csak abban bízok, hogy rám dől egy aranybánya, és legalább az egyetemi bulikból nem maradok majd ki. Már ha egyáltalán lesz pénzem egyetemre menni, mert bár jó tanuló vagyok, az ösztöndíj reményébe nem kapaszkodhatok.
Mondjuk ennek ellenére, én legalább tudom az osztálytársaim nevét!! Talán csak azért, mert ezután a rémes gondolatmenet után látok némi reménysugarat, hogy esetleg Heroval megismerkedjek valamicskét az osztálytársaim közül, lenyelem sértődöttségemet, és szemet hunyok afelett, hogy Ahm Savannah Ugye?-nek keresztelt.
- Király - vigyorodok el a kulcsok láttán. - Nekem ez az egyetlen programom, de ha sietsz, akkor nem én foglak lelassítani. Takarításban világbajnok vagyok - teszem a szívemre a kezemet, a másikat meg a magasba emelem. És tényleg. Jó pár éve én takarítok otthon - ez mondjuk gyakori jelenség, ha az ember egyedül él. Bár őszinte leszek: megörültem, amikor kiderült, hogy nem egyedül kell letöltenem a büntetésemet. Az egész nyaramat egyedül fogom tölteni, talán sok időre ez az utolsó alkalom, hogy elütöm valakivel az időmet - és nem is szabad akaratunkból vagyunk itt. Most, hogy elkezdődött a nyár, folyton dolgozni fogok. Nem csak a bárban, hanem az egyik strandon is úszómesterként. A strandon leszek reggel héttől (bár amelyik kretén kora reggel megy strandra, ahelyett, hogy tizenegyig aludna, az meg is érdemelné, hogy belefulladjon a vízbe), aztán délután négyre átsétálok a bárba. Egyébként örülök neki, hogy erre a nyárra mindkét munkát be tudtam szervezni, ha nyáron jól megszedem magamat, akkor következő évben lesz spórolt pénzem, és sosem leszek olyan helyzetben, hogy Frank bizonytalan létezése miatt kelljen aggódnom. Mit meg nem adnék azért, hogy egész biztos legyek a nemlétezésében. Felőlem soha többé nem kéne visszajönnie hozzám. Amikor itthon van, akkor úgyis csak a veszekedés megy. És az én könyörgésem, ami lassan átmegy fenyegetésbe, mondjuk sosem értem, hogy a százhatvanhárom centimmel, és a negyvenöt kilómmal hova fenyegetőzök.
Hero után jómagam is belépek a szertárba. Körülnézek, és gyorsan levonom azt a következtetést, hogy nem lesz elég egy kis sepregetés, némi portörlés, és egy kiadós felmosás. Persze nem kell félni, arra is sor kerül majd.
- Emlékszel az év utolsó matek órájára? Mondjuk biztosan aludtál - mosolyodok el halványan. - Mikor felszólítottak, annyit mondtam hogy "Csessze meg". Nem nagy bűn, de azért tudom, hogy nem szabadna ilyeneket mondogatni egy tanárnak. Az igazgató azt mondta, hogy megúszom egy takarítással, és behívják a gyámomat... Vagyis a szüleimet, - helyesbítek gyorsan - hogy elbeszélgessenek velük a jövő évről, meg hogy nyáron figyeljenek rám jobban, és tartsanak rövid pórázon. Mostanában sok rossz dologba belekeveredtem, biztosan aggódnak, hogy esetleg drogozok, és hogy nagy koromban majd rossz útra térek, és feltámasztom Voldemortot - horkanok fel nevetve, aztán vállat vonok. Szóval ez van. De amúgy miért is motyogok el neki mindent? Elég lett volna az első három mondat körülbelül. De még abból a háromból is bőven lehetett volna mit szelektálni. Elvégre nem az élettörténetemet kérte. - Hmm... Először szerintem szedjük fel a szemetet a szemetes zsákokba - veszem magamhoz a polcon talált zsákokat, amiket talán nemrég készítettek oda nekünk, mert a polc előtt egy seprű, és egy felmosó is lelkesen várakozik. - Aztán töröljük le a polcokat, és rakjunk rajtuk rendet. Utána elmehetsz, majd én felsöprök és felmosok, úgyis csak egy seprű, meg felmosó van, és én úgysem megyek sehová - magyarázom, majd mintha valami ördögi tervet szőttem volna, mosolyogva odanyújtom neki az egyik zacskót. A sajátomat is gyorsan kihajtogatom, letérdelek a földre, és négykézláb elkezdem szedegetni az élettelennek, és szemétnek látszó dolgokat.
- És te? - kérdezem hirtelen. - Mármint... Téged miért büntettek meg?

• clothes • úgyis mindig azt fogom ideírni hogy: remélem tetszik  <3


A hozzászólást Savannah Vang összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2015-07-11, 15:42-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hero Lewin
avatar
Playby :
Dylan Sprayberry
Csoport :
Sportoló
Hozzászólások száma :
193
Join date :
2015. Jun. 23.
Age :
19


TémanyitásTárgy: Re: Hero & Savannah   2015-06-30, 02:08





Büntetőmunka ,


de senki nem tudja a végkimenetelt.




Kettő éve az osztálytársam a lány, illendő lenne pontosan megjegyeznem a nevét, de ez nem fog menni. Nem tehetek róla, szar a névmemóriám, de várjunk csak: igazából tudtam a nevét, csak nem voltam biztos abban, hogy jó arcocskához párosítom. Ez azért nem ugyanaz ám.
– Áhh, aztán meg ellenőrzéskor nem leszek itt, megint jöhetek büntetésbe. Nem-nem, itt maradok veled végig. Ketten tényleg gyorsabban haladunk, és attól még neked se kellene itt rostokolnod egész este. Különben egy osztálytársunkkal találkozok, gyere te is. Beülünk pizzázni, vagy kitaláljuk, na? –ajánlottam fel fülig érő vigyorral, hogy jöjjön velünk, miután befejeztük a takarítást. Ráhagyhattam volna a munkát, mert bevállalta, de egy lányt nem szabad így kihasználni. Meg tényleg nem lehet tudni, hogy a buznyák gondnok mikor tolja ide a képét, és ha Vannah olyan alibit biztosít nekem, amit később nem tudunk egyeztetni, akkor megint bajba kerülnénk. Azért az nem kellene, mert van jobb dolgom is nyárra, mint az iskolát körbenyalni. Arra vannak a takarítók, nem?
– Annyi megvan belőle, hogy be-, és kicsengettek. –hát igen, a legtöbbször ezek maradnak meg az órákból, vagy azok, hogy a tanár kelteget és az osztály meg röhög. Hidegen hagy az ilyesmi, úgy vagyok jóban a legtöbbjükkel. – Lehet nem kellett volna, de biztos megérdemelte a tanár. Nem bírom a fejét, mindig a pálcával bökdös, és idegesítő a hangja. Amúgy meg Voldit nehezen támasztanád fel, elvégre a semmivel lett egyenlő… Azért, ha rájössz arra, hogyan csináld, szólj és segítek. –hülyén venné ki magát a szitu, ha két tini feltámasztási rituáléba kezdene? Szerintem igen, de cseszettül vicces lenne, főleg azért, mert az emberek érdekes fejet vágnának rá. Már csak ezért megérné elkezdeni, de komolyan.
– Oké, és nem. Maradok, gyorsan végzünk, aztán mehetünk. Majd én seprek, te meg majd felmosol, vagy… nem, így lesz. Kizárt, hogy felmosót vegyek a kezembe. A seprűt se szoktam, nem vagyok én varázsló. –vigyorogva néztem a térdelő Vannah-ra, aki máris aktívan kezdte szedni a szemetet. – Ha felseperünk, akkor miért kézzel szeded a szemetet? –erre igazán érdekelt a válasza, mert ezzel csak plusz kört fut. Mondjuk érdekesnek látszik, ezért térdre ereszkedtem, és nekiláttam a szedegetésnek. Undorító dolgok voltak a polcok alatt, fúj… Közben jött a kérdés is, amire csak sóhajtottam egyet a válasz előtt.
– Mert megvédtem valakit. –leültem a földre, és a lány felé fordultam. – Pár felsőbb éves beképzelt majom elkapta Flynnt az egyik folyosón. Szerencsére odaértem, csak sajnálatomra elég későn. Már a földön feküdt szegény, készült az egyik gyomorszájba rúgni. Nem hagytam, kivédtem. A kamera persze nem látott semmit, ami azt bizonyította volna, hogy egyszer sem ütöttem, mindig úgy alakítottam a támadásukat, hogy egymást üssék meg. Flynnek se hittek sajnos, de eleget szenvedett a támadás miatt, elvittem az egész balhét, és lám: most itt szedegetek veled mindenféle undormányt. –nem úgy mondtam, mintha bánnám. Már mint bánom, hogy büntetést kaptam a semmiért, azt viszont nem, hogy Savannah is itt van, és vele tölthetem eme órákat. Legalább jobban megismerjük egymást, talán, lehet… nem biztos. Áhh, majd kialakul, ha meg nem, az sem olyan nagy baj.




500 WORDS , SAVANNAH , Remélem tetszik <3  Š


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Vang
avatar
Playby :
✖ Chloe FckingPerfect Moretz
Tartózkodási hely :
✖ hawaii
Job/hobbies :
✖ felszolgáló, úszómester
Csoport :
✖ diák
Hozzászólások száma :
102
Join date :
2015. Jun. 24.
Age :
18


TémanyitásTárgy: Re: Hero & Savannah   2015-06-30, 13:31



Oldalra billentett fejjel bámulok rá egy darabig, próbálom mérlegelni a helyzetet, és végül grimaszba rándul a szám sarka.
- Hát... Nem is tudom - zavartan megvakarom a tarkómat. - Elköltöttem minden zsebpénzemet erre a hónapra, a szüleim pedig biztosan nem adnának kölcsön. Szóval most még rágóra sem nagyon telne, nem hogy pizzára - mosolygok keserűen, majd rádöbbenek, hogy olyan mindennapian beszéltem a szüleimről, mintha valóban ez lenne a helyzet, és annyi lenne velük a probléma, hogy nem adnak kölcsön, hogy elmenjek pizzázni pár osztálytársammal. Pedig a probléma gyökere valójában az, hogy halottak. Gondolataimba merülve halványan elmosolyodok, amikor azon kezdek el töprengeni, hogy mennyi ideje is hazudom azt mindenkinek magam körül, hogy a szüleim nincsenek sokat otthon, de amúgy minden oké. Itt a hosszas gyakorlás eredménye: szinte gondolkodás nélkül beszélek róluk, meg arról, hogy nem adnak zsebpénzt, mikor a síron túlról nem is nagyon hiszem, hogy lehetne pénzt utalni. Vagy bármi mást csinálni a mozdulatlanul fekvésen kívül. - Kivel mész amúgy? - jut eszembe hirtelen ez a kérdés is, hogy visszarángassam magamat a gondolatok labirintusából, ide, a biológia szertárba, ahol még társaságom is van, szóval tényleg nem ártana nem elkalandozni. Mert kínos lenne, ha azon kapna rajta, hogy magam elé bámulok, és szomorúan mosolygok, mint akinek elmentek otthonról, és nem is szándékoznak visszajönni.
Inkább nem mondom, hogy a tanár egyáltalán nem érdemelte meg, mert semmi rosszat nem tett ellenem, csak én vagyok olyan félkegyelmű, hogy kétségbeesetten próbáltam bajt okozni, hátha a bajba kerülésem majd előrángatja Frank-et a semmiből. Most pizzázni is mehetnék, ha Frank normális gyám lenne, és adna pénzt.
Felnevetek a Voldemort-újjáélesztős akció ötletére, majd mikor már a földön kutakodok a nagyobb szemetek után, ő maga is lejjebb ereszkedik.
- Azért, mert ha rögtön összesepernénk mindent, akkor nem látnánk a felgyülemlett papír zsebkendők, meg eldobott automatás poharak között a tollakat, meg a pénzérméket, meg mittudomén. Szerintem könnyebb összeszedni a nagyobb szemeteket, aztán gyorsan összeseperni - magyarázom, mintha a takarítás művészetről tartanék neki kiselőadást, aztán megáll a kezem a levegőben és elröhögöm magamat. - Na jó, ez tök baromság, igazából gőzöm nincsen miért szedünk szemetet, de csönd, és segíts! - mutatok rá ellentmondást nem tűrően, de rögtön el is mosolyodok, hogy tudja, nem gondolom én komolyan a kötözködést, csak hát na, hadd legyen már nekem igazam.
- Hmm... Elég nagy parasztság, hogy még te vagy befenyítve, azok miatt a tahók miatt. Szegény Flynn meg... - szomorúan rápillantok Herora. - Most biztosan azt hiszi, hogy az egész az ő hibája. Rendes tőled, hogy így kiállsz mellette - mosolyodok el, és közelebb hajolok, hogy megpöcköljem a homlokát. - Te, Hős! - vigyorgok, aztán visszahúzódom, bemászok az asztal alá, és ott is próbálom összeszedni a lehető legtöbb eldobott papír zsebkendőt, üres üveget, meg az "egyéb" kategóriába sorolható mindenféléket.
- Milyen egyébként itt? - töröm meg a csendet, alig egy perc múlva, és kikukkantok rá az asztal alól. - Mármint, hogy két éve itt laksz, ezelőtt pedig... - Mielőtt még válaszolhatna eszembe jut, hogy ő LA-ben lakott régen, ez pedig bombát robbant bennem. Mintha áramütést kapnék, úgy rántom fel a fejemet, az pedig kicsit túl közeli kapcsolatba kerül az asztal aljával egy hangos koppanás kíséretében. A fejemet fogva kiverekszem magam a lefejelt asztal alól, és Hero elé állok. - És milyen LA? Ilyen rohadt magas épületek vannak, amik este ki vannak világítva, és mindenfelé híres emberek sétálnak? Milyen a Griffith Observatory, a hírességek sétánya, meg a Hollywood felirat? - Az ember nem is gondolná, hogy az, aki még sosem járt sehol, csak abban az államban, ahol született, ennyire érdeklődne a külvilág iránt. Pedig éppen ellenkezőleg. Aki még nem járt sehol, az fel akarja fedezni az egész rohadt világot, akár egyedül, akár társaságban. Ráadásul én mániákus vagyok, otthon van egy füzetem, amit teleragasztgattam híres épületekkel, városokkal, látnivalókkal, országzászlókkal. Ötven várossal van tele a füzet, ahová el szeretnék jutni életem során. Az ötvenedikkel kezdődik a lista, és a number one-al zárul le. A legelső helyen Los Angeles áll, az angyalok városa. Hero még csak nem is tud róla, hogy mekkora mázlista.


• clothes • úgyis mindig azt fogom ideírni hogy: remélem tetszik  <3


A hozzászólást Savannah Vang összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb 2015-07-11, 15:41-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Hero Lewin
avatar
Playby :
Dylan Sprayberry
Csoport :
Sportoló
Hozzászólások száma :
193
Join date :
2015. Jun. 23.
Age :
19


TémanyitásTárgy: Re: Hero & Savannah   2015-07-02, 13:55





Büntetőmunka ,


de senki nem tudja a végkimenetelt.




– Az mindegy, meghívlak. Ha meg nem fogadod el, gondolj rá úgy, hogy a büntetés után járó jutalom. Ragaszkodom hozzá, és úgy is addig nyúzlak vele, ameddig be nem adod a derekad. –nem egyezkedem, és azt ő sem szeretné, ha fél percenként az agyára mennék a kérdésemmel. Habár kíváncsi lennék, hogy mennyi idő után mennék ezzel az agyára. Anya már tudja, hogy képes vagyok egész nap a nyakára járni, ameddig be nem hódol a kérésemnek, de Vannynál még nem próbálkoztam. – Flynn-nel, meg veled. –ártatlan mosollyal toldottam meg a válaszomat, és ebből Vanny tényleg rájöhetett, hogy jönnie kell, ha eddig még nem emésztette meg az egészet. Bizony, jön és kész, nem lesz vita. Ne a pénzen múljon már, hogy jön vagy sem. Kifizetem én, csak… jó lenne végre közelebbről is megismerni az osztálytársaimat, ha már itt fogom leélni az egész életemet.
Végül nekiláttunk a takarításnak, én meg rögtön fel is tettem neki egy kérdést. A válaszán legszívesebben nevettem volna elsőre, de jobban kivesézve… van benne igazság. – Jól van na, segítek. Ha találok valami érdekes kincset, azt odaadom neked Jack Sparrow kapitály. –nyelvet öltve kezdtem neki a nagyobb szemetek összeszedésének, de csak én lehetek akkora szerencsétlen, hogy az első dolog, amit kihalászok a polc alól, nem más mint egy óvszer… megtöltve. Undorodva ejtettem bele a zsákba, és rögtön kézfertőtlenítő után kutakodtam. Amint megtaláltam, legalább a felét elhasználtam az egyik kezemre, még a másikat a másikra. Visszaültem a földre, és Vannynak elmagyaráztam, hogy miért vagyok büntetésben. Kaptam egy homlokpöckölést is, amire egy tetetett felszisszenést produkáltam. – Lehet, de elmondtam neki, hogy ne hibáztassa magát. A tahókat meg legközelebb összeverem, ha Flynn közelébe mennek. Ja, hát nem véletlen Hero a nevem. –önelégültem vigyorogtam a lányra, és nyelvemet is kiöltöttem rá. Ameddig a kezem beszívta a fertőtlenítőt, addig figyeltem a nagy munkájában. Kérdését koppanás követte, ezért aggódva másztam oda mellé, és szemügyre vettem a fejét. Nem láttam, hogy púp nőne rajta, de jobb félni, mint megijedni. – Vigyázz magadra. Annyit nem ér a takarítás, hogy itt hagyd érte a fogad. Egész jó, bár az elején utáltam itt lenni, de ez szerintem érthető. Ha az ember tizennégy évig egy helyen lakott, aztán hirtelen kell költözni, eléggé megviseli. LA meg jó hely. Azért túlzás, hogy mindenhol sztárok sétálnak, de ha nagyon a belvárosban vagy, előfordul, hogy belebotlasz párba. Jó hely, a felirat meg szuper. Egyszer elmentünk oda apával, és a H betű aljában lógattam a lábam… –milyen régen is volt… Meg sokára is lesz a következő alkalom, hiszen elváltak az útjaink. Inkább visszatértem a szemeteszsákomhoz, meg a polcomhoz, ami alatt megtaláltam a használt óvszert, és most lehasaltam a földre, és úgy néztem be alá. Nem kell, hogy még egyszer olyan „finomságot” kaparintsak meg a kezemmel, fúj. Legalább kidobták volna a kukába, de nem… inkább bedobták a polc alá, hogy a szerencsétlen, aki majd takarít és megtalálja, gazdagodjon egy kellemetlen élménnyel. Hát elérték a céljukat.




479 WORDS , SAVANNAH , Remélem tetszik <3 Š


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Savannah Vang
avatar
Playby :
✖ Chloe FckingPerfect Moretz
Tartózkodási hely :
✖ hawaii
Job/hobbies :
✖ felszolgáló, úszómester
Csoport :
✖ diák
Hozzászólások száma :
102
Join date :
2015. Jun. 24.
Age :
18


TémanyitásTárgy: Re: Hero & Savannah   2015-07-06, 02:48



Bár tisztában vagyok vele, hogy Hero egy pillanatra sem az anyagiakkal törődik, hogy neki nem számít, hogy fizetnie kell-e, vagy sem, és nem venné zokon, ha megkérném, hogy fizesse a vacsorámat (ebben a helyzetben kérnem sem kéne), vagy hogy fizesse az elkövetkezendő fél hónapban mindenemet, a tampontól kezdve a füstöltsajtig, azért savanyú képpel pislogok rá, mikor közli, hogy meghív, csak legyek ott. Hmm... Fizet, hogy vele meg egy haverjával töltsem a nap hátralevő részét... Kik is szoktak ilyenért pénzt elfogadni?
- A következő hónap elején visszafizetem - motyogom, amolyan kelletlen-kéretlen, mert én aztán maga vagyok az anyagiasság, és nem maradhat kölcsön visszafizetetlenül. - Szerencséd, hogy nem vagyok valami türelmes teremtés. A főtt tojást is lágytojásként eszem, mert idegrohamot kapok mire megfő - közlök vele újabb felesleges információkat, mert az tök jó muri. - Meg érdekel az is, hogy Flynn vajon be tud-e azonosítani - teszem hozzá gyorsan, engedve a bennem rejlő dögnek, hogy elődugja azt a rút fejét, de azért kislányosan kinyújtom a nyelvemet Herora, hogy tudja, nem neheztelnek rá... annyira.
- Le ne harapja azt a kósza nyelvet Jack Sparrow kapitány - csattogtatom össze a fogamat.
- Fuuuuj!! Nem tudom melyik az undorítóbb... Az hogy valaki elég izgatónak találta a biosz szertárat ahhoz, hogy itt csinálja, vagy az, hogy itt hagyta a porban az utókornak a halott gyerekeit egy gumiban - fakadok ki kavargó gyomorral, mert hát egy ilyen szüzies lánynak, mint nekem, felkavaró élmény egy töltöttkáposzta látványa, ugyanakkor ebben a pillanatban meg is bánom, hogy szóhoz jutottam az undortól, mert nem illik lányként így beszélni, akármilyen évet is írunk. Hero előtt pedig pláne nem akarok mocskosszájúnak tűnni.
Azért imádkozva, hogy Hero ne jegyezze meg nőiességem megkérdőjelezhetetlenségét, tovább folytatom a szemétszedést. Herot hallgatva örülök, hogy valaki figyel Flynnre és vigyáz rá. Flynn kedves srác, aki a légynek sem ártana. Azt kívánom azoknak a homofób köcsögöknek, hogy Heroval találják szembe magukat, és térden állva könyörögjenek kegyelemért. Bárcsak én is erős lennék.
Miután a koponyám megerőszakolja az asztal alját, Hero egy szempillantás alatt mellettem terem, aggodalmaskodva keresve a púpot. Nem mondom el neki, hogy milyen hasgörcsberándulósan aranyos amikor aggódó arcot vág, és nagyon hálás vagyok, hogy befogom a lepénylesőmet, mert hangosan biztos tök cikin, meg nyálasan hangzana, meg amúgy is fura lenne ilyeneket mondani a fiúnak, aki egy asztal alatt ücsörög velem, városokról cseverészve. Csak csöndben, mosolyogva fürkészem az arcát, a vonásait, a száját, ahogy beszél. Nahát... Tudtam, hogy Hero aranyos, mert sok lány mondta már nekem, hogy mázlista vagyok amiért osztálytársak vagyunk, és hogy nem-e tudnám őket bemutatni neki (erre mindig az a válaszom, hogy "nem" az indokom pedig, hogy "mert"). Most így közelről látva... Tényleg aranyos. Szinte szexin aranyos. A gondolattól elfojtok egy vigyort.
- Mm... - búgom halkan - tényleg jól hangzik. Bár én még sosem jártam semerre sem. Életem legizgalmasabb dolga lenne, ha egyszer csak máshova kéne költöznöm. Persze hiányoznának a barátaim, meg minden, de alig várnám, hogy megismerkedjek egy új hellyel, kocsmatúrát tartsak, és felfedezzem hol a legfinomabb a sültkrumpli. - Kimászom az asztal alól, és Hero mellé fekszem a földre, hogy én is belátást nyerjek a polcok alá. Ismét sebes szemétgyüjtésbe kezdek, majd Hero felé pislogok.
- Anyukáddal költöztetek ide, ugye? Kettesben laktok? - érdeklődöm meg óvatosan, mert hát nem akarom én harapófogóval kiszedni belőle, ha nem szívesen beszél róla. Elvégre én sokszor hazudok mintsem bevalljam, hogy kényes nekem ez a téma. Meg harapófogóm sincsen...

• clothes • másodszor írtam meg telorol, egyszer kitorlodott, de nem bírtam ki hogy ne írjak <3
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Hero & Savannah   

Vissza az elejére Go down
 

Hero & Savannah

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
State of Hawaii :: Lezárt Privát játékok-