State of Hawaii


 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Statisztika
Lányok: 70
Fiúk: 47

Civilek: 33
Turisták: 13
Sportolók: 6
Bűnözők: 12
Diákok: 16
Egészségügyiek: 7
Rendőrök: 10
Hírességek: 18

Facebook csoport
Top posters
Orion Maddox-Gordon
 
Marcus Treadaway
 
Daniel Treadaway
 
Maya Lindsey
 
Austin Turner
 
Odette Mackoy
 
Axel Singleton
 
Hero Lewin
 
Dorian Calabrese
 
Kim Chae Rin
 
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (33 fő) 2015-06-30, 15:07-kor volt itt.
Credits
© A kinézetet Lucifernek köszönjük. Ki van itt részben és a fejlécen található scriptekért pedig hálásak vagyunk a Specto Design-nak. Az oldal tetején található táblázatot, kösöznjük egyik tagunknak, Sybille-nek. A leírások mind a Staff tulajdona, a képeket mi is kutattuk, a Google, Weheartit, Tumblr segítségével. Az oldalból semmilyen anyagi hasznunk nem származik, pusztán a saját és mások szórakoztatására hoztuk létre. Ha bármit szeretnél felhasználni, vagy esetleg bármilyen észrevételed akadna keresd a Staff-ot. Jó szórakozást mindenkinek!

Share | 
 

 Don & Sora - Kind of first date

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Soraya Myers
avatar
Playby :
Kristin Kreuk
Tartózkodási hely :
Honolulu
Job/hobbies :
Rendezvény szervező
Csoport :
Civil
Hozzászólások száma :
90
Join date :
2015. Jun. 08.
Age :
29


TémanyitásTárgy: Don & Sora - Kind of first date   2015-07-10, 22:28


478 WORDS
TAG
OUTFIT
NOTES: ...
Ian & Sora
A tengerpart óta az életem száznyolcvan, sőt háromszázhatvan fokos fordulatot vett azzal, hogy Ian szerelmet vallott nekem, én is neki és újra egymáséi lettünk ott, a parton. Életem legszebb órájára volt az. Megkaptam azt, amire évek óta vágytam: a férfi, akit tiszta szívemből, feltételek nélkül szeretek viszontszeret és végre összejöttünk. Ennél többre pedig én nem is vágyok, hiszen most már tényleg boldog vagyok.
Nagyon boldog, szerelmes, annyira, hogy be se tudok telni Iannal, pedig még csak pár napja vagyunk egy pár. Emiatt most már az ő ágyában alszok, mert kizárt dolog lenne, hogy külön hálóban aludjunk, úgy a kívánságát se tudnám soha teljesíteni és egyikünk se bírná ki a dolgot. Ha tehetném, a nap mind a huszonnégy órájában csak vele lennék, de sajnos nem tehetem, a munkáink miatt. Bár az annyira nem is rossz, így csak jobban várom azokat a pillanatokat, órákat, mikor végre együtt, kettesben lehetünk.
A mai nap szerencsére egy olyan nap, amit tényleg együtt, kettesben tölthetünk el. Iannak ma éppen szabadnapja van, én meg kineveztem a mai napot szabadnapnak, hogy vele tudjam tölteni az egészet. Vele is töltöm. Ébredés után együtt reggeliztünk meg majd bementünk a városba. Még tagnap megbeszéltük, hogy bemegyünk az egyik plázába, szétnézünk a boltokban, vásárolunk, aztán beülünk az egyik büfébe enni valamit és talán még egy korai filmvetítésre is. Egyszóval randevúzni fogunk.
Vagyis már most randizunk. Már egy-két órája itt vagyunk az egyik plázában, nézzük a boltok kirakatait, esetleg be is megyünk egy-egy üzletbe, szétnézzünk, és amik megtetszenek, azokat megvesszük. Eddig többnyire csak ruhaüzletbe mentünk be, akkor is inkább nekem, mint neki, de még így se vettünk nekem sok mindent, csupán csak egy-két ruhát. Nem is akarnék vele üzletről-üzletre mászkálni egy halomnyi szatyorral a kezünkben.
- Te még be akarsz menni valahova? – kérdezem meg miután felmentünk a mozgólépcsőn a harmadik emeletre és most egymás mellett megyünk, egymás kezét fogjuk, még egy kicsit neki is dőlök közben.  De jó érzés vele így sétálni! Rápillantok, aztán a kirakatokat nézem és tekintetem megakadt egy állatkereskedésen. Kisállatok! Meg se várva a válaszát elkezdem őt húzni az állatkereskedéshez, hogy a kirakatot jobban szemügyre vegyem. Ki van állítva pár állat, mint például pár papagáj kalitkában, vagy ketrecben kisnyulak, hörcsögök, tengerimalacok, egerek, kiscicák és kiskutyák. Annyira édesek, főleg a kisnyulak, kiscicák és kiskutyák, hogy még egy lépést teszek az üveg felé. Közben tekintetemmel falom őket és rájuk mosolygok, és amikor sikerül levennem róluk a tekintetemet akkor Ianra. – Ian, mondd csak… Kezdésként nem akarunk egy szőrös kisállatot nevelni? – kérdezem meg nagy, kérlelő kiskutyaszemekkel rápillantva, amit most lestem el az üveg másik oldalán lévő kiskutyáktól. Nekem kell egy állat. Egy kiskutya mondjuk. Olyan kis aranyosak, cukik, zabálnivalóak és mindig is akartam egy háziállatot, de eddig sose jött össze. De most itt van rá a tökéletes alkalom. Remélem, hogy megengedné, mert így ha kutyát nevelnénk biztosra mehetnék abban, hogy vagyunk-e jó szülők és ha igen, akkor tényleg belevághatnánk majd a babaprojektbe.
Kind of first date
HAYANA[/a] OF CAUTION 2.0
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorian Calabrese
avatar
Playby :
Jay Ryan
Tartózkodási hely :
Hawaii
Csoport :
Rendőrök
Hozzászólások száma :
188
Join date :
2015. Jun. 07.
Age :
32


TémanyitásTárgy: Re: Don & Sora - Kind of first date   2015-07-11, 23:43


Sora & Ian
❛❛Ez történik, ha két ember, egymásra talál: a világ pont a megfelelő méretűre zsugorodik. Átalakul, hogy csak ők ketten férjenek bele, semmi más.❜❜



Words: 549 ✦ note: ...

Pár nappal ezelőtt, még elképzelni sem tudtam, hogy Sora valaha esélyt ad nekem. A reményem is annyira halvány volt, hogy szinte nem is érzékeltem. Aztán azon az estén, ott a tengerparton, minden megváltozott. Kiöntöttem a szívem, s legnagyobb meglepetésemre, érzéseim viszonzásra leltek. Azóta, magamhoz sem térek, vagy legalábbis, nem ismerek magamra. Bár régebben is sokat gondoltam rá, mostanában csak ő jár a fejemben. Görcsösen igyekszem megfelelni neki, vagyis inkább, nem elszúrni mindent. Nem bírnám ki, ha ismét elválnának útjaink, ezért azon vagyok, hogy ez ne következhessen be.  A munkám az egyetlen, ami viszonylag gátol ebben. Bár az éjjeleket együtt töltjük, a nappalok még mindig a szürke hétköznapokról szólnak. Régen imádtam a munkám, most is szeretem, de ha választanom kell, hogy beugrom az őrsre, vagy Sorával vagyok, az utóbbi mellett voksolnék gondolkodás nélkül. Ezért van az, hogy ma, a szabadnapom nem túlórával töltöm, hanem egy plázatúrával. Az éjszaka és a közös reggeli után, rögtön a városba jöttünk, s bár egyébként én nem szeretek hosszan vásárolgatni, vele ezt is szórakoztatónak találom. Már maga az a tény, hogy szinte egész nap foghatom a kezét, megnyugtató érzéssel tölt el. El sem engedem, csak amikor tényleg szükséges. Randevú! Ez valami olyan, amit kamasz korunkban kellett volna átélnünk. Mostanra már, ki tudja, mi lenne akkor velünk. De akkor, nem jutottunk el idáig. Most be akarom pótolni mindezt! Ezért megyek mosolyogva és viccelődve Sora mellett a sokadik boltba is be, s türelmesen várom, hogy nézelődjön. Végül lovagiasan fizetek és el nem felejteném megdicsérni az épp megvásárolt darabot. Neki egyébként is minden remekül áll. Kicsit furcsállom is, hogy csak ennyi cuccot szedett össze. A húgom, egy kisebb vagyont hagyat itt velem minden alkalommal.
-Én oda megyek, ahová te szeretnél! - Mosolygok a nőre pillantva, de őt máris valami egészen más köti le. Már húz is egy jókora területet elfoglaló állatkereskedés felé.  Nyulak, hörcsögök, egerek, macskák és mindenféle szőrös, tollas, pikkelyes egyed tanyázik a kirakatban. De én, csak őt látom. A nőt, akinek mosolya bearanyozza az egész harmadik emeletet. Tekintetében boldogság, kíváncsiság és vágyakozás figyelhető meg. Káprázatos, s talán ezért van az, hogy mikor rám néz, őrült módjára kezd verni a szívem. Szerelembe esek, szinte minden órában újra és újra, mikor velem van.
-Hmm... talán meggyőzhető vagyok, ha te szeretnél egyet! - Gyengéden simítok végig az arcán, mosolyom le sem törölhető. Az sem izgat mit gondolnak az emberek rólam. Az ismerőseim szerint talán elpuhultam, de amíg csak egy ember felé teszem ezt igazán, addig nem hiszem, hogy gond lenne. Sorával nem tudok nyers lenni, úgy mint másokkal. Mert ő nem egyvalaki, hanem az egyetlen!
-Egy csókért cserébe, bármit megveszek neked ami az üzletben található! Sőt, úgy bánok majd a választottaddal, mint egy családtaggal! De az, még több csókba kerül majd! Meg tudod ezt adni nekem? - Persze, ha azt kéri, a csillagokat is lehozom neki az égről. Azokhoz képest egy háziállat igazán semmiség. De azért viccelődve megpróbálok ezzel az ürüggyel még több csókot kicsikarni.
-Gyere, nézzük meg őket közelebbről! Milyen állatra gondoltál? Kutya, macska, esetleg egy hörcsög? - Most én húzom magam után, be az üzletbe. Annyi vacak van körülöttem, ráadásul felét fogalmam sincs, hogy mire használják. Remélem, hogy a kedvesem azért tájékozottabb ezen a téren. Nekem még soha, semmilyen házi állatom sem volt. Eddig nem is éreztem, hogy kéne. De az ő tekintete és mosolya, megér bármit.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Soraya Myers
avatar
Playby :
Kristin Kreuk
Tartózkodási hely :
Honolulu
Job/hobbies :
Rendezvény szervező
Csoport :
Civil
Hozzászólások száma :
90
Join date :
2015. Jun. 08.
Age :
29


TémanyitásTárgy: Re: Don & Sora - Kind of first date   2015-07-13, 20:31


662 WORDS
TAG
OUTFIT
NOTES: ...
Ian & Sora
Ha ez álom, akkor nem szeretném, hogy valaki megcsípjen és felébredjek. Mert ez a legjobb álmom, az egyetlen álmom, ami mindig is fontos volt számomra és sokat jelentett. Minden héten újra és újraálmodtam, hogy Iannal vagyok, vele élek és mindketten boldogok, szerelmesek vagyunk. De ez most már nem is álom. Ez most már a valóság, hiszen megtörtént. Az ő házában, vele élek, együtt vagyok vele és mindkettőnk boldog és szerelmes. Ez bizonyítja az is, hogy most éppen egy randevún vagyunk az egyik plázában, egymás kezét fogva sétálgatunk üzletről üzletre, miközben mosolygunk, nevetgélünk egymással. Ennél több nekem nincs is szükségem.
- Biztos? – kérdezek vissza felvont szemöldökkel. Eddig mindig olyan üzletbe mentünk be ahova én akartam bemenni. Igaz ez se volt sok üzlet és leginkább csak butikok, de még így se vásárolt nekem olyan sok ruhát. Csupán csak párat, de már ennyi is elég ahhoz, hogy kicsit bűntudatom legyen, amiért neki még nem vettünk semmit. Pedig egyes üzleteknek női és férfi részlege is van és szét is néztünk mindkét részlegen, de az ilyen esetekben üres kézzel távoztunk az olyan boltokból. Szóval szerintem úgy lenne igazságos, ha magának is venne valamit, még ha csak egy pólót is. Miközben ezen gondolkozok, éppen a harmadik szinten járunk és szemeimmel a kirakatokat nézem. Jó pár féle üzlet van ezen a szinten is; ruhabolt, ékszerbolt, kozmetikai bolt, játék üzlet, könyves bolt és még néhány másféle bolt is… Mindenféle. Szememnek nő létemre talán egy ékszerbolton, kozmetikai bolton vagy ruhabolton kéne megakadnia, de nem. Az én szememet egy állatkereskedés kirakatja, fogja meg. Tele van az kalitkákkal, ketrecekkel és akváriumokkal, mik pedig különböző nagyságú, színű és fajú állatokkal vannak teli. Valami meg fog a látványban, mely miatt azonnal és szó nélkül megindulok a bolt felé, magam után húzva Iant. Odaérve még pár pillanatig csak bámulom a kirakatot és érdeklődve figyelem a különböző állatokat melyek egy része még egészen kicsi, fiatal. Amikor már végre le tudom róluk venni a tekintetemet, Ian felé fordulok és megkérdezem tőle, hogy nem akarunk-e egy kisállatot nevelni. Pillantásom közben kérlelő, mert még sosem volt háziállatom, ez most egy remek lehetőség lenne rá. Nevelés terén pedig tapasztalatszerzés, hogy megtudjam tényleg képes vagyok-e egy élő, érző lényt nevelni és, hogy ő is képes e rá. Valamint egyes állatok olyan édesen, cukin néznek vissza rám az üveg másik oldaláról, hogy nem tudok csak úgy továbbsétálni, hogy még csak be se megyünk szétnézni és nem is kérdezem meg, hogy veszünk-e egy kismacskát vagy egy kiskutyát.
- Igen, szeretnék egyet – mondom bólintva és rá mosolyogva, ahogyan ő gyengéden megsimogatja az arcomat. Olyan jó, hogy együtt vagyok végre vele, hogy bepótolhatjuk végre az elvesztegetett éveinket. Hogy ilyen kedves, jó velem. Hogy viszontszeret és minden nap jobban szeretem őt, sőt, minden nap eléri valamivel, hogy újra és újra belészeressek.
- Tényleg? Csak egy csókba kerül nekem egy kisállat? És kicsit többe, hogy családtagként bánjál vele? – kérdezek vissza picit meglepődve az alkuajánlatán, de ugyanakkor el is mosolyodok rajta. Édes, hogy így akar tőlem csókokat és meg is fogja őket kapni. Ugyanis nem tudnék neki nemet mondani rá, ellenállni neki. – Igen, meg tudom neked adni – bólintok megint, közelebb lépve hozzá. Kicsit lábujjhegyre állva gyengéd csókot nyomok az ajkára. Majd még egyet és még egy harmadikat is adok neki, mielőtt megfogja az egyik kezemet és maga után húz, be az üzletbe.
- Macskára vagy egy kutyára. De már sikerült döntenem. Egy aranyos kiskutyát szeretnék, ami ha megnő, akkor is viszonylag kicsi marad – mondom el neki a kívánságomat, mikor már bent vagyunk és éppen szemlélődünk. Van rajtunk még jó pár vevő és hála az égnek az állatok itt már szét vannak válogatva fajonként, így a kutyákhoz vezetem őt. El vannak szépen kerítve az egyik sarokban és mindegyik kölyökkutya. Csak pár található, nem is sok fajta, de nem tudok választani. – Szerinted milyen nemű legyen? Én nem tudok választani, hogy kisfiú vagy kislány legyen. De lehet, hogy ha lehet, akkor inkább kislány legyen… Ja és azt se nagyon tudom eldönteni, hogy milyen fajta legyen… - beszélek kedvesemhez, miközben a kiskutyákat nézem.
Kind of first date
HAYANA[/a] OF CAUTION 2.0
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorian Calabrese
avatar
Playby :
Jay Ryan
Tartózkodási hely :
Hawaii
Csoport :
Rendőrök
Hozzászólások száma :
188
Join date :
2015. Jun. 07.
Age :
32


TémanyitásTárgy: Re: Don & Sora - Kind of first date   2015-07-14, 19:47


Sora & Ian
❛❛Ez történik, ha két ember, egymásra talál: a világ pont a megfelelő méretűre zsugorodik. Átalakul, hogy csak ők ketten férjenek bele, semmi más.❜❜



Words: 688 ✦ note: ...

Kislányos lelkesedése valamiért nagyon is tetszik nekem. Érdekes, vagy inkább furcsa, hogy nagyon is szexisnek találom, ahogy ragyogón kérlelő szemekkel néz rám. Szigorú is lehetnék akár, mert a fenének egy ilyen elemes szőrmók, de tehetetlenül olvadozok a pillantásától. Levesz a lábamról, minden egyes nap, újra és újra. Szerelmes kisfiúnak érzem magam, pedig már jócskán a középkor felé tartok. Három teljes évtized. Majdnem ennyi kellett, hogy végre együtt legyünk. Rengeteg elvesztegetett idő, rengeteg fájdalom, kétségbeesés és remény. Hát, hogy is tagadhatnék meg tőle bármit? Csak azt akarom, hogy maradéktalanul boldog legyen mellettem, hogy még eszébe se jusson az, hogy másnál keresi a jövőjét. Nem! Többé nem fogom csak úgy elengedni, soha az életben.
-Ha szeretnéd, akkor megkapod! Ilyen egyszerű.. - Arcomon mosolya tükröződik vissza. Már lassan fájnak az izmaim, annyit vigyorgok az utóbbi napokban. Kezem arcán simít végig, tekintetemben pedig végtelen érzelem járja kusza táncát. Énnél, talán már nem is lehet jobban szeretni egy nőt, mint amennyire én rajongok érte.
-Tényleg! Bármit megteszek, megadok neked a csókjaidért cserébe! - Igyekszem komoly arcot vágva közölni ezt az információt. Azt hittem, ez egyértelmű, de ha mégsem, most már ő is tudja, hogy csak ennyibe kerül minden, amit kíván. És megkapom, amit én akarok! Ajka az enyémhez ér, lágyan, hívogatóan. Átkarolom, s újabb, majd még egy apró pillangóérintéssel jutalmaz. Örömöm tagadhatatlan, nem is akarom elrejteni, mennyire boldoggá tesznek az ilyen apróságok is. A keze után nyúlva húzom be az üzletbe. Az ígéret, az ígéret! Csókért egy állat jár.
-Ezt örömmel hallom, a kutya az jó, még ha valami kis portörlőt is veszünk! Mert azok ott..-A fülébe súgva mutatok a felsorakoztatott ketrecek felé, ahol hörcsögök, egerek és egyéb apróságok tanyáznak.
-Nem igazi állatok! - Nyögöm ki az említett lények felé pillantva. De most tényleg. Tíz centis kis izék. Azokkal semmit sem lehet csinálni. Milyen háziállat az ilyen? Ha már ráköltök egy rakat pénzt, etetem és tisztán tartom, elvárom, hogy legalább ne csak nagyítóval lehessen nézegetni. Ennyi a minimum! De a kutya, az nem is rossz ötlet! Máris a kutyák elkerített része előtt találom magam, amint komoly ábrázattal vizslatom az egy tenyérnyi méretű jószágokat. Hát egyik sem egy malamut, annyi szent! Közben Sora szinte a fellegekben jár. áhítattal figyeli ezeket és dőlnek belőle a szavak.
-Nekem mindegy, hogy milyen fajta, vagy épp milyen nemű! - Amint kiejtem a szavakat, meg is bánom. Mutathatnék több érdeklődét is, ha már ő ennyire oda van a dologért. Hát nincs mit tenni. Egyszerűen beteszem a kezem az első adag ebhez. Semmi, mind egymáson ugrál. Lépek a következőhöz, ahol belém mar egy kis korcs. Lerázom, miközben az eladó mellettem fulladozik a röhögéstől. Hülye majom! Lépek ismét és megkockáztatok egy újabb harapást. De semmi. Legalább két percen át csak várok. Három kutya fekszik összebújva a sarokban, a negyedik, egy jóval apróbb példány azonban, mintha puskából lőtték volna ki, apró lábain rohan a kezemhez. Már épp kikapni készülök, nehogy belém marjon, mire végig nyal az ujjaimon. Megvagy! Vigyorogva emelem fel a fehér szőrgombócot.
-Mit szólnál mondjuk egy szép.. - Megvizsgálom jobbról, balról, alulról aztán a kiírást is figyelembe veszem, még mielőtt befejezném a mondatot.
-Westie lánykához? - Kérdezem végül a nő felé nyújtva az apróságot. Nem én választottam, ő választott minket, avagy épp a sors akarta, hogy egymásra találjunk.
-Tiéd a végső döntés szépségem, de mindenképp be kell szereznünk még jó pár cuccot hozzá. - Körbepillantok, de annyi itt a műtyűr, hogy nem nagyon tudom, mi is az ami kéne, kaján kívül.
-Te ugye tudod, hogy mik kellenek az ilyen kiskutyák tartásához, vagy rángassak ide egy eladót?  - Remélem, hogy ő tájékozottabb nálam, mert ha nem, szegény ebre nem túl jó sors vár velünk. Figyelem, ahogy a párom, hogy milyen jó ezt kimondani még gondolatban is, ismerkedik az általam kiemelt jószággal. Belátom, szimpatikus egy eb. Az már jó pont, hogy nem harapott belém, meg az is, hogy nincs patkány kinézete, mint a csivaváknak. Azért ennyi szőrrel pofásabb jószágnak számít. Igaz, ez is csak felmosórongy méretűre nő, de annyi baj legyen. Ha ez a csodás nő mellettem szereti, akkor én is.
-Nos, hogy döntöttél? - Félre billentett fejjel nézem őket, s várok a válaszra. Visszük őt, vagy inkább egy másik példányt szeretne?



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Soraya Myers
avatar
Playby :
Kristin Kreuk
Tartózkodási hely :
Honolulu
Job/hobbies :
Rendezvény szervező
Csoport :
Civil
Hozzászólások száma :
90
Join date :
2015. Jun. 08.
Age :
29


TémanyitásTárgy: Re: Don & Sora - Kind of first date   2015-07-17, 13:07


698 WORDS
TAG
OUTFIT
NOTES: ...
Ian & Sora
Arcomra még szélesebb mosoly ül ki, mikor meghallom, hogy ha szeretnék egy kisállatot, akkor kapok egy kisállatot. Tudom, igen, kislányos ez a viselkedés tőlem, nem pedig nőies, de… Szeretnék egy kiscicát vagy egy kiskutyát. Az pedig, hogy ezt úgy szeretném, hogy megbabonázva nézem a bolt kirakatát majd nagy, szinte könyörgő kiskutyaszemekkel nézek a pasimra (de jó is ezt kimondani), engem egy cseppet se zavar. Ahogyan látom őt sem, élvezi, hogy így viselkedek és velem együtt mosolyog, velem együtt jókedvű és szerelmes. Kezével végigsimít arcomon, tekintete közben a szemembe fúródik és tisztán látom benne, hogy milyen érzések kerítik őt most a hatalmukba. Boldogok és szerelmesek vagyunk most már végre, ez tagadhatatlan és nagyon örülök neki. Ő az életem, ahogyan én is az övé és most már semmi se választhat szét minket. Vége a szenvedésnek, a kínlódásnak, a sok elvesztegetett időnek. Most már együtt maradunk és igyekszek őt boldoggá tenni, ahogyan ő is engem, és ami legfontosabb: a jövőt közösen fogjuk megélni, sok szép közös pillanattal tarkítva.
Megkérdezem, hogy tényleg egy csókért megkapok egy állatot és több csókért pedig tényleg családtagként fog vele bánni, ahogyan azt mondta. Igent kapok válaszul, bármit megtenne a csókjaimért. Amúgy elhiszem neki a szavait, tudom, hogy mindig így cselekedne. Még is megkérdeztem, mert hallani akartam tőle, ahogyan kimondja őket, mert olyan jó érzés hallani, hogy bármit megtenne értem, a szerelmemért cserébe. Én is, én is pont így cselekednék miatta. Elmosolyodok, megint és ajkam megérinti az övét. Gyengéd csókot lehelek rá, közben őt átkarol és aztán ajkam még egyszer és még egyszer megérinti lágyan az övét. Késztetést érzek arra, hogy folytassam-e apró kis mozdulataimat, sőt, még el is mélyítsem az egyiket egy igazi, szerelmes, nyelves csókká, de visszafogom magamat. Majd később, miután megvettük a kiválasztott állatot. Ő is tudhatja ezt, neki se ment ki fejéből a kis üzletkötésünk, mert egyből megfogja a kezemet és maga után húz be az állatkereskedésbe.
Megmondom neki, hogy kiskutyát szeretnék, ő pedig ezt örömmel fogadja. – Igen, igazad van. Ráadásul akváriumokban, kalitkákban és ketrecekben vannak. Bezárva. Ez nem élet élet… - értek vele egyet bólintva mikor a fülembe suttogja a véleményét, a bezárt állatok felé mutatva. Azok tényleg nem házi kedvencek így, hanem csak bezárt, raboskodó állatok. Díszállatok. Ezért gondoltam azt, hogy egy kiscica vagy egy kiskutya lenne a tökéletes választás és végül a kutya mellett döntöttem, mert az hasznosabb, kedvesebb egy macskánál. El is vezetem hát Iant az első elkerített kutyacsoporthoz és megmondom neki, hogy én inkább lány kutyát szeretnék, mint fiút, de azért megkérdezem az ő véleményét is a dologról és elmondom neki, hogy a fajtáját nem tudom, csak azt, hogy kistestű legyen. Válaszul azt kapom, hogy neki mindegy milyen nemű és fajú. Hát jó, akkor kislány lesz és a faja meg… Abban nem igazán segített. Kicsit meg is ijednék, hogy ő talán nem is szeretne igazán egy állatot, de ez a gondolatom tovafoszlik mikor közelebb lép az első csoport kiskutyákhoz és beteszik hozzájuk az egyik kezét. Kíváncsian nézem és várom, hogy mi fog történni. Semmi. Következő csoportnál is bepróbálkozik, ott az egyik megharapja az ujját, az eladóval ellentétben én kicsit megijedek. Kedvesem lerázza magáról és folytatja tovább, újra bepróbálkozik és izgatottan nézem, amikor ez a csöppség is érdeklődést mutat feléje, méghozzá pozitívan.
- De aranyos! – mondom érzelmesen, szinte már gügyögve, ahogyan átveszem az apróságot és a kezeim közé fogom. A kiskutya farkasszemet néz velem, mosolyogva közelebb emelem az arcomhoz ő és ő erre vidáman megnyalja kicsit az arcomat. Halkan felnevetek, nincsen semmi ellenvetésem ellene. – Hát… Kell nyakörv, póráz… Ivótál és evőtál… Kutyakaja és kutyakeksz… Apró kis játékok… Alvóhely… Ilyesmik… - próbálom elmondani, hogy mik kellenek a kutyatartáshoz, kis szünetet tartva, mert a kiskutya tovább nyaldossa az arcomat és mellső mancsait az arcomra támasztja. Beszéd közben nevetek és kicsit lejjebb eresztem a kezeimet, hogy a kiskutya feje inkább az egyik vállamra kerüljön, miközben a kis fejét és hátát simogatom. Tündéri teremtmény, tetszik, megvesszük, semmi kétség.
- Hazavisszük! – jelentem ki a döntésemet mosolyogva, közben megfordítom a kutyust, hogy háttal nekem fogjam és Ian arcához emelem őt. – „Nos, Don bácsi, hogyan tetszik majd hívni engemet?” – kérdezem meg vigyorogva, mókásan, a kis westie nevében beszélve, még közelebb tolva őt szerelmem arcához és a kiskutya élve az alkalommal, az ő arcát is vidáman megnyalja.
Kind of first date
HAYANA[/a] OF CAUTION 2.0
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorian Calabrese
avatar
Playby :
Jay Ryan
Tartózkodási hely :
Hawaii
Csoport :
Rendőrök
Hozzászólások száma :
188
Join date :
2015. Jun. 07.
Age :
32


TémanyitásTárgy: Re: Don & Sora - Kind of first date   2015-07-18, 18:33


Sora & Ian
❛❛Ez történik, ha két ember, egymásra talál: a világ pont a megfelelő méretűre zsugorodik. Átalakul, hogy csak ők ketten férjenek bele, semmi más.❜❜



Words: 668 ✦ note: ...

-Félnék megfogni őket! - Emelem a szemem elé a kezem, s percekig nézegetem a kisállatok és a tenyerem közti különbséget. Nevetséges, biztos, hogy összeroppantanám azt a hörcsögöt amint a kezembe adnák. Ezeket nem lehet megfogni, meg semmi! Hát, milyen házi kedvenc, az ilyen? Hamar túllépek a dolgon, s hogy életem legfontosabb  nőjét boldoggá tegyem, elkezdek a kutyák között válogatni. Vagyis, hagyom hogy ők válogassanak, amíg egy nem mutat érdeklődést irántam. Amint felé nyújtom új szerzeményem, Sora arcára kiül a ragyogás. Szinte rögtön tudom, hogy beletrafáltam. Haza visszük ezt az ebet, de azért, biztos ami biztos alapon, rákérdezek.
-Meg valami, amiben hazavisszük! Táska, kosár, hordozó... bármi, ami megvédi a kocsit a kutya pisitől! - Közbe szúrok egy megjegyzést kissé fintorogva. Nem szeretnék vizelet szagú üléseket, inkább költök többet.
-Gondoltam, hogy így lesz! Jó ízlése van a kis hölgynek, hisz minket választott! - Vigyorgok kedvesem válaszára. Hazavisszük! Rögtön sejtettem, hogy így lesz.
-Ha lebácsizol, egy hétig nem kapsz kutya nasit! Már, ha létezik ilyesmi! - Nem tudom letörölni a mosolyom. Sorát boldognak látni, egyet jelent a saját boldogságommal. Amíg ilyen ragyogó mosollyal néz rám, addig nem lehet semmi baj.
-Nem is tudom. Valami, ami kettőnkre emlékeztet. Nincs sok ötletem. Talán Hope? - Mi legyen az eb neve. Halvány lila fogalmam sincs. Még sose kellett semmit sem elneveznem és nem igazán készültem rá, hogy kisállatom lesz mostanság, mégis megpróbálok ötletelni. Csakis az angyalom kedvéért.
-Szerinted mi legyen? - Végül visszakérdezek. Furcsa, mióta nem a szüleimmel élek, soha, senkivel sem beszéltem meg így a magán jellegű dolgokat, de vele, együtt dönteni olyan megszokottnak tűnik. mintha a lelkem mélyén érezném, hogy igen, nekünk mindig is agy, együtt kellett volna lennünk. mert ez csakis így tökéletes.
-Akkor, szedjük össze amit kell!  - Megsimogatom az eb fejét, s nem törődve azzal, hogy agy boltban vagyunk, gyors csókot lopok a nőtől. Húsz percig nem érinteni, egyet jelent a halállal. Ezért is karolom át gyengéden, s úgy indulunk el  a sorok között.
-Te kiválasztod mi kell, mert nem értek az ilyen dolgokhoz, én meg fizetek, jó? - Kérdezem, s a vállára adok egy röpke csókot. Remélem hamar megunja az eb gyömöszölését. Féltékeny vagyok egy kutyára? Lehet még ennél is lejjebb vajon? Ha nem lenne ilyen csodás, nem enne a penész miatta egész életemben.
-Kell egy fekete póráz is! Hogyha én viszem ki egyedül, nehogy kikezdjenek velem a hímnemű gazdik! - Viccelődök a dolgon, persze egy cseppet sem gondolom komolyan, kivéve azt, hogy tényleg kell egy fekete póráz is nekem. Egyáltalán lehet pórázt adni egy ilyen kis vacakra? Nem fogja az megfojtani?
-Nem lesz baja a póráztól? Mármint, nem akarom, hogy fuldokoljon, vagy ilyesmi. Annyira apró! - Aggodalmaskodok az említett tárgyakat nézegetve. Valamiért nem tetszik a gondolat, hogy a nyakára kell tennem bármit is. De én ugyebár nem nagyon értek a dologhoz. Ha a szerelmem szerint, így okés, akkor neki elhiszem.
-Ne spórolj, mindenből minőségit válassz édesem! - már csak azért is kimondom, mert jól esik becézni és ez is egy olyan dolog, amiben régebben nem volt részünk. Bepótolok mindent! Ezt komolyan gondoltam.
-Majd én fogom, amíg válogatsz! - Átveszem tőle a kiskutyát, és hagyom hogy kedvére válogasson a cuccok között. jó pár sort bejárunk, s én végig mosollyal az arcomon követem. Közben megbarátkozom új háziállatommal  is, aki szüntelen a bőröm nyalja, ahol csak ér. Már úszok a nyálban. De szívesen tenném én is ezt Sorával.
-Vele nem mehetünk be a moziba. Hazavisszük és visszajövünk, vagy napoljuk el a filmnézést? - Hirtelen jutott eszembe, hogy ígértem egy kora esti mozizást is, de egy állattal ez nem igazán fog menni. A kocsiba bizonyára nem fogom bezárni. Összemocskolná.
-És az étteremmel is gondok lesznek, ha már itt tartunk! - na igen, oda sem engednek be vele. Muszáj leszünk haza ugrani, vagy egy gyorsbüfénél enni. Esetleg rendelhetnénk otthon, összebújva a kanapén, elég laza öltözetben. Mondjuk úgy semmiben, Sora abban a leggyönyörűbb. bár mindenben különleges.
-A pláza előtt van egy kiülős étterem, ott ehetünk, ha szeretnéd! - Egy újabb gondolat, melyet meg is osztok azonnal. Remek tervnek tűnik, hisz igazi randit ígértem.



Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Soraya Myers
avatar
Playby :
Kristin Kreuk
Tartózkodási hely :
Honolulu
Job/hobbies :
Rendezvény szervező
Csoport :
Civil
Hozzászólások száma :
90
Join date :
2015. Jun. 08.
Age :
29


TémanyitásTárgy: Re: Don & Sora - Kind of first date   2015-07-20, 20:28


819 WORDS
TAG
OUTFIT
NOTES: ...
Ian & Sora
 - Hát… Egy hörcsög, tengerimalac, egér vagy teknős tényleg nem jó választás háziállatnak… - jegyzem meg páromra nézve, miközben ő a kezét veszi szemügyre. Tudom, hogy mire gondolhat most éppen, hogy a nagyon pici állatok talán pórul járnának, ha őket választanánk. De nem fogunk ilyen állatott választani, hiszen megmondtam, hogy egy kiskutyát akarok. Szerelmem pedig azonnal el is kezdi nézni az éppen eladó példányokat, izgatottan figyelem, ahogyan a kutyákra bízza a döntést. Pár perccel később az egyik pozitív érdeklődést mutat feléje és nagyon megörülök, amikor a kis csöppséget átnyújtja nekem. Rögtön tudom, hogy nekem ez a négylábú kell, őt fogjuk hazavinni.
- Inkább egy hordozó, mint egy táska! A kosár meg azért nem jó, mert kimászhat vagy netán kieshet belőle – magyarázom el, hogy mi lenen a legjobb szállítási mód új családtagunknak.
Megmondom neki, hogy hazavisszük a kis drágát, neki pedig ez ellen nincsen semmi kifogása. Ennek örülök. – Igen, jó ízlése van – bólintok mosolyogva. Annak is nagyon örülök, hogy pont ez a kiskutya pont minket választott.
Ian arca elé teszem a kis ebet és mintha ő beszélni tudna, az ő személyében kérdezem meg mosolyogva és viccelődve, hogy hogyan fogjuk majd hívni őt. Párom reakcióként mosolyog, bár azért kicsit meg is fenyeget, vagyis a kutyát fenyegeti meg gyengéden.
- Kutyakeksznek hívják, azt hiszen – pontosítok a szavain, majd bólintok és új kedvencünket visszarakom a vállamra. – Jó, azt mondta nekem, hogy nem fog többet téged lebácsizni – mondom ezt most már saját magam személyében.
- Nem, szerintem Hope nem igazán emlékeztet kettőnkre – rázom meg a fejemet az ötletre. – Szépnek szép név, de valahogyan nem érzem igazinak neki – mondom el a véleményemet a névötletével kapcsolatban. Tényleg szép név és emlékeztetne ránk, mert mindketten reménykedtünk abban, hogy mégse érzünk negatívan a másik iránt, reménykedtünk abban, hogy szeret minket a másik… De a kis westire nézve úgy érzem nem ez a tökéletes név a számára.
- Szerintem legyen… Legyen valami egyedi… Ami közben tényleg ránk emlékeztet… - ötletelek én is. Pár pillanatig elnémulok, lázasan gondolkozok egy jó neven, végül mikor beugrik egy jó ötlet, izgatottan mosolygok páromra. – Mit szólnál ahhoz, ha összetennénk a keresztneveinket és az abból kapott új szó lenne a neve? – kérdezem meg kíváncsian és rögtön folytatom is, elmondva, hogy konkrétan mire gondoltam. – A Sorayaból megkaphatná azt, hogy Sor, a Dorianból pedig az Iant és így a kapott neve az lehetne, hogy Sorian! Na, mit szólsz? – kérem ki a véleményét izgatottan mosolyogva.
Majd szerelmem megsimogatja az eb fejét és nekem pedig egy csókot ad. Gyengéden visszacsókolom őt, nem foglalkozva vele, hogy boltban vagyunk és mások rosszallóan nézhetnek ránk.  Csókja eszembe juttatta, hogy vagy egy negyedórán át nem is igazán értem hozzá, vagy ő hozzám. Ezért jó kis bepótlásnak számít az, hogy ez után gyengéden átkarol és így indulunk el a polcok felé, hogy beszerezzük, amik kellenek. De legelőször is szerzünk egy bevásárlókocsit.
- Jó! Nekem így rendben van a dolog – bólintok arra, hogy én kiválasztom a dolgokat, ő meg megvesz mindent. Semmi ellenvetésem nincsen.
Már a sorok között járkálunk, mikor viccelődni kezd a pórázzal. Halkan elnevetem magamat azon, hogy nem akarja, hogy a hímnemű gazdik kikezdjenek vele. Ki merne vele valaki is kezdeni? Nem tudom elképzelni se ezt a dolgot, még ha csak viccnek is szánta. – Jó, akkor kapsz egy fekete pórázt – bólintok és éppen a pórázok előtt állunk. Le is veszek egy feketét és meg is mutatom Iannak, hogy fekete, majd beteszem a kocsiba. Több póráz szerintem nem is kell, elég lesz egy. – Nem, nem fog fuldokolni tőlem. Azért tűnik tényleg aprónak, mert még kölyök és nem felnőtt kutyus – próbálom megnyugtatni őt miközben picit tovább megyünk a nyakörvekhez. – A bilétával ellátott nyakörv pedig azért kell, hogy rajta legyen a neve és a lakcíme, ha netán elszökne majd – magyarázom meg miközben nézegetem az említett termék tucatnyi verzióját és egy szolidabb, állíthatót be is teszek a kosárba és haladunk is tovább.
- Jó, minőségit fogok. Köszi – bólintok és megköszönöm, hogy végre átveszi a kutyát, így én tolom a bevásárlókocsit miközben a polcokat nézem és folyamatosan rakom bele a dolgokat, miket pár perce felsoroltunk, hogy kellenek.
- Ó, tényleg! Vele nem mehetünk be a moziba! – jut eszembe most, hogy megemlítette. Kicsit elszomorít, úgy vártam a mozit! De így nem lehet, mert nem akarom hazavinni és egyedül hagyni a nagy házban, míg mi visszajövünk szórakozni. – Nem szeretném egyedül hagyni a nagy házban, így nem baj, ugye, ha ma nem megyünk moziba és inkább otthon maradunk? – kérdezem meg azért, elvégre ő hozta fel a programötletet. Majd eszembe juttatja, hogy az étterembe se vihetjük majd be. Szerencsére mondd rá egy megoldást, ami jól hangzik. – Jó, ez jól hangzik! Akkor együnk majd ott – mondom el a véleményemet, majd megnézem gyorsan, hogy meg van-e minden, ami kell, mert beálltunk a pénztárnál lévő sorba. Meg van minden, jól van. – Meg van minden, úgyhogy nyugodtan fizethetsz majd – tájékoztatom őt mosolyogva és megsimogatom a kiskutyát. Ekkor veszek észre, hogy annak sikerült jól összenyalnia a páromat. Rosszallóan, de mosolyogva csóválom meg a fejemet a kiskutyára pillantva.    
Kind of first date
HAYANA[/a] OF CAUTION 2.0
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dorian Calabrese
avatar
Playby :
Jay Ryan
Tartózkodási hely :
Hawaii
Csoport :
Rendőrök
Hozzászólások száma :
188
Join date :
2015. Jun. 07.
Age :
32


TémanyitásTárgy: Re: Don & Sora - Kind of first date   2015-07-21, 17:27


Sora & Ian
❛❛Ez történik, ha két ember, egymásra talál: a világ pont a megfelelő méretűre zsugorodik. Átalakul, hogy csak ők ketten férjenek bele, semmi más.❜❜



Words: 862 ✦ note: ...

Úgy tűnik, hogy teljesen egyet értünk abban, hogy mik sorolhatóak a jó és a kevésbé érdekes háziállatok közé. Újabb egyezés! Szeretem, mikor valami újat fedezek fel a kapcsolatunkban, mint például most ezt. Bár Sorával kapcsolatban mindent szeretek. Egyáltalán, semmiben sem csalódtam eddig, sőt, vele lenni jobb, mint ahogy azt elképzeltem. Biztos vagyok benne, hogy ő az! Az a nő, akivel le szeretném élni a hátra levő életem minden egyes napját. Elmélkedem, de közben zajlanak az események. Kutyát választok, vagy inkább ő egem! Amint átadom a páromnak, érzem, hogy ez szerelem lesz, első látásra. Szívesen lennék az eb helyében!
-Oké, akkor legyen hordozó, de azt  neked kell kiválasztanod! Van itt, vagy száz és fogalmam sincs, hogy a méreten és színen kívül, mi köztük a különbség! - Nem játszom meg a mindenhez értő macsót, nem is kell szerintem. Vele magamat tudom adni és egy cseppet sem zavar, ha a gyengeségeim is megvillannak előtte.
-Kutyakeksz, megjegyeztem! Veszünk azt is, legyen mit eltiltanom tőle, ha nem viselkedik! - szigornak semmi jele. Mosolygok és ragyogó tekintettel nézem a nőt, akire oly sokat vártam már. Most az enyém! Tényleg, őszintén, csak az enyém! és az is marad, ha rajtam múlik! Ezt most, nem fogom elszúrni.
-Ajánlom is neki! - Nem fog többé lebácsizni, ez remek. Még nincs családom, nem lehetek bácsi! Majd megöregszem szépen, ha lesznek gyerekeim. Merthogy lesznek, remélem! Jó ég! Ez most még engem is meglepett. Mióta akarok én kölyköket, családos, vagy bármi hasonlót?
-Hát, akkor neked kell előállnod egy elfogadható névvel! - Sorához intézem a szavaim, de a gondolatim még mindig máshol járnak. Létezik, hogy pár nap alatt kifordított önmagamból? Vagy mindig is ilyen voltam, csak épp, a megfelelő nő nem volt elérhető? Lehet, hogy alapvetően családcentrikus beállítottságú vagyok és nem kicsapongó? Már én sem tudom..
-Ha összemixeled a kettőnk nevét, az eléggé egyedi azt hiszem! - Csak ennyit tudok kinyögni, mert ő máris lelkesen magyaráz tovább. Nekem meg eléggé tetszik az ötlet, hogy mindkettőnk nevéből kivesz egy kicsit, s így egy tökéletes egyveleg lesz az eb neve. Máris hozzánk tartozik, bár még mi sem vagyunk egy család, ő már igazi családtag.
-Sorian... - Ízlelgetem a nevet egy kicsit, kimondom egy két alkalommal, majd mosolyogva bólintok rá a dologra.
-Ez remek választás! - Szavaimmal is jelét adom, hogy mennyire tetszik az összemixelős dolog. És nem csak az, hanem maga a szituáció is. Hogy ő meg én együtt teszünk meg egy ilyen alapvetően fontos dolgot, mint a háziállat befogadás. Valahogy realizálja, hogy tényleg komoly az, ami köztünk van és ő sem kíván kilépni ebből. Elköteleződés, nem csak az eb, kicsit egymás iránt is. Nem rémiszt meg a dolog, tetszik, nagyon is! Boldogan simogatom meg az ebet, majd egy gyors csók a szeretett nőnek, s máris egymást karolva haladunk a sorok között. Vásárlás! Hétköznapi tevékenység, de vele, ez is jó, még akkor is, ha órákig képes nézelődni. Megegyezünk, hogy ő válogat, én fizetek. Ez alkalommal nem kardoskodik azért, hogy felezzük a költségeket. Nagy hülyeség, de ez is iszonyatosan jól esik. Minden ilyen apróság azt sugallja, hogy összetartozunk. Gondoskodni akarok róla és melegséggel tölt el, ha ő ezt engedi.
-A fekete tökéletes, de nyugodtan vehetsz egyet magadnak is. Ha rózsaszínt vagy esetleg lilát szeretnél! - Tudom, hogy az utóbbi a kedvenc színe ezért is lebegtetem meg a lehetőséget, hogy nyugodtan vehet egy olyat is.
-Hiszek neked, csak nem akarom, hogy fuldokoljon ebben az izében! Én sem örülnék neki, ha a nyakamra akasztanának egy ilyet és rángatnának. Bár, ha te tennéd.. - A fülébe suttogok, majd arcára vigyorogva nyomok egy lágy csókot. Nem bírom ki, hogy ne érintsem meg huzamosabb ideig és ezt nem is titkolom. még az sem zavar, hogy a nemrég rajtam és a harapós kutyán kuncogó eladónő, most olyan furcsa ábrázattal méreget minket. Fogadom azt saccolgatja, mennyire lehetek gazdag, ha egy ilyen nő velem van!
-Értem, akkor a bilétás nyakörvnek mindig rajta kell majd lennie?  -Hülye kérdéseim árja itt még korán sem fejeződött be. Azt ígértem, családtagként bánok majd vele, de ahhoz nem árt, ha tájékozódom. Közben átveszem a kis jószágot, hogy Sora kedvére bóklászhasson.
-Ugye vettél neki fürdetős cuccot is, meg bolhairtót? -Úgy teszek, mintha értenék a dologhoz, holott csak a hirdető táblára leírtakat olvasom. Talán ezek is fontos dolgok. Nem akarom, hogy mocskos vagy bogaras legyen. És már tovább is lépek a mozi témára.
-Semmi baj drágám, nekem otthon is jó, ha te velem vagy! Moziba bármikor mehetünk! - Igyekszem megnyugtatni a lelkiismeretét. nem kell aggódnia, engem egy cseppet sem érdekel a mozi, csak az, hogy neki örömet szerezhessek. Ha azt épp egy kutya adja meg, akkor nem mozizunk, ennyi az egész! De az evésre azért gyorsan előállok egy alternatívával. A pláza előtti kiülős kajálda tökéletes lesz.
-Igen is főnök asszony! - Vigyorgok immár a kassza előtti sorban. Megvan minden, fizethetek. Már úgyis, mindenem tiszta nyál. Átnyújtom a kutyát Sorának, majd amint sorra kerülünk, mosolyogva adom át az egyik kártyám az eladónőnek. Pár perc alatt le is emeli róla a kellő összeget és már mehetünk is. Amint új kedvencünknek bemutattuk a hordozó örömeit. Éppenséggel nincs elragadtatva tőle. A hordozóval és pár szatyorral felszerelkezve indulunk le a kocsihoz. Ott az utóbbiakat elsüllyesztjük a csomagtartóban, csak az egyik tálját veszem magamhoz, még mielőtt Sora, Sorien és én, meg nem rohamozzuk a vendéglőt.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Soraya Myers
avatar
Playby :
Kristin Kreuk
Tartózkodási hely :
Honolulu
Job/hobbies :
Rendezvény szervező
Csoport :
Civil
Hozzászólások száma :
90
Join date :
2015. Jun. 08.
Age :
29


TémanyitásTárgy: Re: Don & Sora - Kind of first date   2015-07-22, 12:24


986 WORDS
TAG
OUTFIT
NOTES: ...
Ian & Sora
Nem hittem volna, hogy ez a kis kiruccanás, ez a kis randi ilyen jól, jobban fog alakulni, mint vártam. Olyan jó vele lenni, hogy igazán nem is tudom leírni. Minden egyes vele töltött perc, óra és nap új és új közös eseményeket, emléket teremt. Még inkább csak megbizonyosodok a felől, hogy összeillünk, nekünk tényleg együtt kell leélnünk az életünk hátralevő részét, vele akarom leélni és eközben egyre jobban vagy netán újra és újra beleszeretek. Gondolkozok el ezen magamban, miközben szerelmem kiválaszt egy kiskutyát és a kiválasztottat át is adja nekem. Édes, cuki kis eb ez, ő kell nekem, hazavisszük.
- Jó, nyugi, kiválasztom én a hordozót és a többi holmit is – mondom megnyugtatóan rámosolyogva, hogy majd akkor én kiválasztok mindent, amit meg kell vennünk. Valamint szavaimmal azt is tudatni akarom neki, hogy nem baj, hogy nem ért ehhez, nem is várom el tőle ezt és majd én kiválasztok mindent. Igaz, én se vagyok valami nagy szakértő a háziállatok és a kutyák terén, de majd megoldom.
Megnyugtatom őt, hogy a kis westi nem fogja többet lebácsizni, vagyis én nem fogok többet ezzel viccelődni. Iannak ugyanis igaza van, ahhoz még fiatal, hogy lebácsizzák őt. Majd mikor hatvan vagy hetven évesek leszünk, akkor már lehet őt úgy hívni. Engem pedig néninek hívhatnak majd a szomszédban lévő fiatalok. De ez még messze van, addig van még bőven időnk, melyet ki is fogunk használni.
Megkérdezem, hogy mi legyen új kedvencünk neve, ő javasolja a Hopeot, de én mondom rá, hogy szép név, de nem az igazi. Erre ő rám hagyja a név kitalálását és én azonnal gondolkodni is kezdek, javasolom, hogy mixeljük össze a neveinket. Azt mondja, hogy ez elég egyedi lenne és én már magyarázok is tovább. Elmondom neki, hogy hogyan is kéne összeraknunk a neveinket, elmondom neki a konkrét névötletemet: Sorian. Izgatottan várom, hogy mit fog erre reagálni és szerencsére, nagy örömömre tetszett neki ez a név, azt mondja, hogy tökéletes lesz.
- Jó! Akkor a kiskutyánk neve ezennel Sorian – bólintok rámosolyogva először a páromra, majd a kiskutyára. Örülök, nagyon örülök. Iannak azért, mert beleegyezett abba, hogy legyen egy háziállatunk, Soriannak pedig azért, amiért minket választott. De azért mégiscsak a szerelmemnek örülök leginkább, hogy életeinket máris jobban összekötjük azzal, hogy közösen vásárlunk egy kiskutyát, azzal a szándékkal, hogy majd együtt neveljük őt, ezt bizonyítja az is, hogy az összemixelt nevünket fogja viselni a kis drága. Ettől úgy érzem, hogy a köztünk lévő kapocs csak még erősebbé vált. Boldogan nézem, ahogyan megsimogatja Soriant, majd csókot ad nekem és elindulunk a sorok között kiválogatni a szükséges holmikat.
Egyességet kötünk, én kiválasztom a dolgokat, ő meg kifizet mindent. Jó, nincs ellene semmi kifogásom, nem is akarnék tiltakozni a dolog ellen, veszekedni vele. Hiszen jól esik, hogy ő szeretné kifizetni a dolgokat, ezzel is bizonyosságot ad arról, hogy gondoskodni akar rólam és Sorianhoz is pozitívan áll hozzá.
A sorok között bóklászva először a pórázokat találjuk meg. Rögtön kijelenti, hogy ő feketét szeretne, jó, akkor veszünk egy feketét, be is teszem a bevásárlókocsi. Többet nem terveztem venni, úgy gondolom, hogy egy is elég, hiszen vagy felváltva, vagy együtt fogjuk sétáltatni Soriant, egy póráz akkor tökéletes lesz a célra. De amikor azt mondja, hogy nyugodtan vehetek egyet magamnak, egy lilát és amikor meglátom, hogy tényleg van lila póráz is, elbizonytalanodom. A kedvenc színem. Nem bírva ellenállni a dolognak, a feketét követi egy lila póráz is.
- Oké, csakhogy, ha női gazdikkal fogok találkozni, sétáltatás közben tudják majd, hogy Sorian lány kutyus… - magyarázom meg tetemet és mosolyogva hozzáteszem. – És persze azért mert a lila kedvenc színem.
Majd továbbmegyünk a pórázokhoz és egy szép, bilétás darabot ki is választok. Közben mosolygok, hogy máris ennyire aggódik Sorianért és megnyugtatom a felől, hogy nem lesz baja se a nyakörvtől, se a póráztól. – Nem állítjuk majd szorosra a nyakörvet és a pórázt nem kell majd nagyon erősen húzogatni… - felelek neki és aztán az utolsó szavaira és az arcomat ért csókra elmosolyodok. – Ha én tenném, az nagyon hízelgő vagy megtiszteltetés lenne? – kérdezem suttogva és mosolyogva visszacsókolva őt. Nem zavar, hogy eladók vagy más vevők nézhetnek minket. Csak ő érdekel és az érintése. Meg Sorian, aki miatt eltávolodok kedvesemtől és folytatom a holmik beszerzését, hogy mielőbb végezzünk.
- Ha kint lesz az utcán vagy a kertben, akkor biztosan. Ha be lesz zárva a házba este, akkor nem hiszem, hogy rajta kell, hogy legyen majd. Fürdetésnél tuti, hogy le kell majd róla venni – válaszolok az újabb kérdésére kedvesen, cseppet se kapva fel a vizet azon, hogy már megint kérdezget. Felőlem annyit kérdez, amennyit csak akar, én igyekezni fogok mindre a lehető legjobban választ adni.
Átveszi Soriant, így könnyebben tudom kiválogatni a holmikat. – Igen, vettem neki kutyashampont és bolhaírtót is – bólintok és le is ellenőrzöm, igen beraktam azokat is egy csomó más dologgal együtt.
Vásárlás közben emlékeztet a mozira. Kicsit sajnálom, hogy nem mehetünk el, meg is kérdezem, hogy nem-e baj neki, ha ma inkább otthon maradunk és szerencsére megnyugtat, hogy nem baj. – Igazad van. Köszi – bólintok és mosolygok rá hálásan, amiért megnyugtatta a lelkiismeretemet és nem zavarja a dolog. Aztán az éttermet is szóba hozza, de arra gyorsan előáll egy jó alternatív megoldással, kiülős kajáldával. Jó, az jó lesz.
Végül révén, hogy minden holmit összeszedtem beállunk a pénztárnál lévő sorba és Ian kifizet minden holmit, majd egy külön pénztárnál Soriant is, akinek meg is kapjuk a törzslapját és úgy távozunk a boltól a holmikkal, és vele a hordozójában cipelve őt a kocsiig. Ott berakunk minden a csomagtartóba, Ian kiszedi Sorian egyik tálját és pedig Soriant a hordozójából, mert nincsen kedvére a dolog és inkább akkor cipelem kézben, miután kutyakaját is kivettem neki.
Egyből elindulunk a kis kinti kajáldához, ahol rögtön leülök az egyik szabad asztalhoz, átveszem Iantól Sorian tálját, leteszem a földre és öntök bele pár szem száraz kutyakaját, amit rögtön el is kezd enni. megsimogatom a kis buksiját, közben Ianra pillantok. – Én itt maradok vele, úgyhogy elmész beállni a sorba és rendelsz nekünk valamit? – kérdezem meg kedvesen, cseppet se parancsolóan.
Kind of first date
HAYANA[/a] OF CAUTION 2.0
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Don & Sora - Kind of first date   

Vissza az elejére Go down
 

Don & Sora - Kind of first date

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
State of Hawaii :: Lezárt Privát játékok-