Külső?
Vicces, régebben azt gondoltam, az emberek már megtanulták, hogy a látszat gyakran csal. Ennek ellenére, akikkel találkozom, hatalmas részben azt hiszik, turista vagyok, vagy bevándorló, vagy valami hasonló. Csak a nevem hallatán merül fel bennük más opció.
Apám francia, anyám pedig dél-koreai. Gondolom nem nehéz kitalálni, kire hasonlítok. Sőt! Mondhatni tipikus koreai srác benyomását keltem. Az átlagnál hosszabbra növesztett hajam, alapvetően sötétbarna, már-már fekete. Ezt a színt azonban elég ritkán látni. Volt már szőke, vörös, zöld, kék, lila... Az egyik nővérem szerint gyakrabban váltom a hajszínt, mint a zoknit. Hááát... Se megerősíteni, se cáfolni nem szeretném. A hajszín viszont nem az egyetlen, ami folyamatos változásban van. A - szintén sötétebb árnyalatú - szemszínem ugyanilyen hamar megunom. Mára a kontaktlencséknek két külön fiókot kellett szentelnem.
A francia vér sajnos nem küszöbölte ki a magassági "hibát". A nővéreimmel ellentétben, nekem 172 centiméternél magasabbra nem sikerült nőnöm.

Belső?
Aki ismeri a valódi arcomat, annak két dolog ugrik be rólam. Két olyan dolog, amit bárhol, bármikor előmerek venni, ha úgy tartja a kedvem.
Neeem, egyik sem az, amire gondolsz, te perverz állat!
A pisztoly és a kaja. Hadilábon állok a folytonos stresszel, ami a megoldatlan problémákból ered. S hogy lehet egy problémát gyorsan megoldani? Pisztollyal. A kaja pedig... az kaja! Hahó, kaja! Az mindig kell. Ha izgulok, ha ideges vagyok, ha szomorú vagyok, ha elfoglalt vagyok, ha mérges vagyok, ha unatkozom, ha boldog vagyok, ha álmos vagyok, ha dolgozom, ha fáradt vagyok, vagy ha fel vagyok pörögve, megéhezem.
Rövidebben: A puszta ébrenléttől éhes leszek.
Egyébként a munkám ellenére totál barátságos csávó vagyok. Különösen azzal, akinél van kaja! Mindemellett kellő humorérzékkel is rendelkezem. Én legalábbis tudok nevetni a vicceimen... Kell ennél több bizonyíték?
Mit mondhatnék még? Szeretek jelentéktelennek tűnő dolgokról beszélni - főleg kínos szituáció, vagy kellemetlen téma esetén -. Olykor jellemző rám a hirtelen haragúság, valamint olyan dolgokon való megsértődés, amiről én magam is tudom, hülyeség. Viszont a duzzogásom nem tartós. Általában néhány percen belül lehiggadok. Az igazi haragomat nagyon nehéz kivívni, de Isten irgalmazzon annak, aki sikerrel járt. Ha kell, hajlandó vagyok évekig várni, csakhogy megfelelően elégtételt vehessek.

TÖRTÉNET VAGY SZEREPJÁTÉK-PÉLDA IDE