Elgondolkozva nézek ki a hatalmas ablakon. A főtörvényszék épülete pazar kilátással rendelkezik. A törvényszék előtt egy király hatalmas arany szobra, a kormányzó tegnap mondta. A magas pálmafák fölött mélykéken fénylik a tenger. Milyen messzire kerültem Washingtontól. Mint a száműzetés. Egy szigeten ragadtam egy ismeretlen, hepciás társsal, aki inkább engem tartóztatna le, mint azokat, kikért igazából itt vagyok. Az új társammal nem rendeződött a viszonyunk. Mitch pedig nem javult meg, pedig most szükségem lenne rá. Harmadjára kaptam meg azt a szemrehányást, miszerint az öltözékem nem megfelelő a komoly munkához. Valamint nem látszik az elhivatottságom. Mitch, minek kellett meglövetned magad? Miért nem tartottad a tervet? Most minden könnyebb lenne. Belehuppanok a székembe, ami azonnal mozgásba is lendül. Gurul a forgószék, ki tudja, hol áll meg. Az iroda fala állít meg végül a gurulásban. Hangos csattanással találkozik a homlokom a fehérre mázolt fallal. Átkozódva tapogatom a leendő pukli helyét. Jeges borogatást kellene rá raknom. A morfondírozásból a mobiltelefonom fülsüketítő ricsaja rángat ki. - Halló?- apám az. Anyám ajándéklistáját lediktálva nem feledkezik meg emlékeztetni a papírmunka fontosságára. Idegesen pillantok az asztalomon már halmozódó papírtömegre. Alig pár hete vagyok itt. Apám túl jól ismer. Miután biztosítom őt afelől, hogy a szemétnek és az üres jelentéseknek hűlt helye, bizalmatlanul vizsgálom meg a felső fiókban felejtett fánkot - már, ami maradt belőle. Tollal megbökdösöm, a kinézete egyáltalán nem gusztusos. Nem hasonlít önmagára, mielőtt még elveszett volna az íróasztalom mélyén. Apám üzenetben emlékeztet még egyszer a jelentésekre. - Jaj! Tanácstalanul nézelődök. Felveszem az egyik papírköteget, majd az asztal másik végébe teszem. Belelapozok egy másikba, az üres lapok ordítoznak velem. A szabályzat sorai zsonganak fejembe, milyen szankciók vonatkoznak a későn leadott jelentésekre. - És te? Veled mit kellene csinálnom? A pecsétes papírt értetlenül forgatom. Erre egyáltalán nem emlékszem. Nem az én aláírásom van rajta, nem én adtam ki. Biztos, rossz embernek az asztalára tették. Valószínűleg nem én vagyok a címzett.
words: 311 ≡ to: Jason
Jason Williams
Playby :
Taylor Kitsch
Tartózkodási hely :
Honolulu
Job/hobbies :
Nyomozó
Csoport :
Rendőr
Hozzászólások száma :
7
Join date :
2015. Jun. 28.
Tárgy: Re: Jason & Ike 2015-07-08, 21:57
Az asztalomon kerestem egy aktát, de nem volt meg. Nem tudom ki volt az aki lenyúlta az asztalomról, bár lehet csak elkeverték, viszont ahol lehetségesnek tartottam, ott nem találtam, s az illetékesek se tudták megmondani, hogy merre lehet, az iktatósok se tudták megmondani ki asztalára került. Pedig egy elég fontos ügyről írtam benne ami még nem záródott le. - Nem érdekel, hogy nincs meg keressétek, mondtam, hogy ne nyúljatok az asztalomon semelyik aktához, ennyire turmixagyú is csak te lehetsz Summers. – nézek az újonc rendőrre, akit mellém osztottak be egészen egy hónapig, amíg az eredeti társam visszatér a kiképzéséről. Vele is elég ideig tartott összecsiszolódni, és hiányzott, hogy nincs mellettem, mert legalább Liara tudta mit kell csinálni a dossziéimmal, ez a zöldfülű kis anyaszomorító meg nem. - Talán az új csajnál van..Ike azt hiszem ez a neve. - - Csaj?! Mégis mit képzelsz, hogy így hívod? Esetleg kisasszony vagy hölgy. – mordultam rá, a tojáshéj a seggén, azért beszél így a nőkről, vagy csak én vagyok elfogult, mert Lucy úgy döntött lelép mellőlem. Meg úgyis kaptam a nevelést, hogy tiszteljem a nőket. Náluk van az összes p.na. - Sajnálom..Ike kisasszonynál láttam egy ugyanolyan színű mappát, mint a tied, lehet, hogy ott van nála. – szusszant fel Summers óvatosan, mire csak egy felvont szemöldökkel reagáltam le az egészet, nem volt kedvem vele többet vitatkozni, vagy kioktatni, elfáradtam én már ahhoz, pedig még dél sem volt. Elindultam megkeresni az említett hölgyeményt. - Szép napot,Jason Williams százados vagyok, azért a mappáért jöttem amit éppen szorongat, azt ott az én aláírásom, s remélem visszakapom. – néztem rá egy kedves mosollyal. Ma folytatni akartam végre az ügyet mert tegnap balhé volt az egyik szórakozóhelyen, s oda kellett mennem mivel amaffia is felcsapta ott a fejét.