A telefonom buzerálás közben rábökök a kontakt listámra és láss csodát, azonnal listázza, kiknek is az elérhetősége van a készülékben. Unottan nézegetem neveket, majd eszembe jut, hogy ráírhatnék a legjobb haveromra, lévén, hogy a leghalványabb fogalmam sincs arról, jelenleg merre tekereg és úgy általában mi van vele.

Szeva! Egy ideje nem hallottam felőled, merre jársz és mit csinálsz? Infót kérek, mielőtt egy hátizsákkal elindulok és felkutatlak, amivel nem csak te, de mindketten szarul járunk, mert rohadtul utálnék innen, a kellemes melegből és a bikinis csajok mellől kimozdulni. Szóval írj!!
Ui.: Kaarináról van valami híred?

Oké az utolsó talán nem kéne vagy nem most, így azt visszatörlöm és rányomok a küldés gombra.

Éppen egy sötét utcán haladok végig, a kapucnimat a fejembe húzva próbálok eltűnni, mint egy árnyék, ugyanis nem lenne túl felemelő érzés, ha rámtalálnának a zsaruk. Nem is értem, hogy miért adtak ki körözést ellenem, csak egy arany fülbevalót loptam... az elmúlt egy hétben. A telefonom rezegni kezd a zsebemben, és meg összerezzenek.

Hei Jätkä! Rég láttalak, jó, hogy kérded, még mindig itt vagyok Északon, de kéne egy hely, ahol meghúzhatom magam egy darabig. Keresnek a zsaruk, de maradj nyugodtan, ne indulj el, tudod, hogy egy életre átkozném magam, hogyha ki kéne venned miattam a kezed a gatyádból. *kettőspontpé* Nem tudnál nekem egy helyet? Lehetőleg olyan országban ahol nincs kiadatás? Egyébként hallottál valamit a nővéremről? Lassan egy éve, hogy nem jelentkezik....

Az utolsó két sort inkább kitörlöm, nem tudom biztosan mennyire zaklatná fel a dolog, hogy már lassan egy éve azt sem tudom, hogy Kaarina él-e vagy holt.

A válasz korábban érkezik, mint vártam vagy saccoltam volna, de ennek most rohadtul örülök. Szóval nem kell sok, hogy el is kezdjek azonnal visszapötyögni neki.

Baszki, már megint mi a francba keveredtél? Mindegy, hozzám jöhetsz bármikor, szóval tedd fel a fehér hátsód egy gépre és gyere.
Amúgy meg haha, rohadt vicces vagy.
De komolyan mondom, hogy húzd ide a beled, akárhogyan is. Pénz kell?
Tesód tudja, hogy a helyzet?

Kb százszor elolvasom az utolsó kérdést, de végül úgy ítélem, hogy nem olyan nagyon direkt és erőltetett, szóval benne hagyom és rányomok a küldédre, megint.

A mobilom hamarabb rezeg mint azt gondoltam volna, bár most nem rezzenek össze a hangra, és a mozgásra, ami a kezemben támad. Ennek a gyereknek hozzáragadt a telefon a kezéhez?Gondolom magamban, de közben áldom az én drága jó barátomat, amiért mindig számíthatok rá.

Nem csináltam semmi durvát... csak elloptam pár fülbevalót, meg egy nyakláncot, szerintem ez nem olyan nagy ügy. Mindegy. Én elmennék hozzád Tesó, de nem mondtad, hogy hol legelteted a nagyfiút. Pénzem van elég, abból eljutok a világ bármelyik pontjára.
Igazából, egy éve a hírét sem hallottam...

Még magamnak is nehéz bevallani ezt, hogy tényleg nem beszéltem már vele azóta, mióta Abe elhagyta. Megfájdul a fejem, szóval mégjobban az arcomba húzom a kapucnit, és a hátamat neki vetem a falnak. Gondolkodnom kell.

Megvakarom a fejem, bakker, azt tényleg nem mondtam neki, hogy hol is vagyok, szóval jogos. Szóval megint lázas pötyögésbe kezdek, jobban nyomom, mint egy fogszabályzós, sikongató tinilány a mobiljával, én állítom.

Legalább eladtad vagy valami csajnak csórtad el? Amúgy, ha nő van a dolgoban, akkor remélem megéri és csinos egy darab.
Jah, nem mondtam még?! Hawaiin dekkolok mióta... azóta. Képzeld, felvettem a kapcsolatot a húgommal. Már egyáltalán nem kicsi és idegesítő, mint ahogyan emlékeztem rá.
Na baszki, az se most volt...

Nem hiszem, hogy ecsetelnem kellene, két éve lőtt meg Kaarina és azóta vagyok itt a szigeten. Igazából meg összeszorítom az ajkaimat arra, hogy ő sem tudja mi lehet vele. Ez pedig kissé aggaszt, remélem, hogy nem lőtte től magát...

És már jön is a válasz. Drága Abe, te vagy a megnemtőm. Végigfutom a sorokat, és elvigyorodok. Tehát, lesz egy kis lehetőségem, hogy lebanuljak. Ez tetszik.

Isabelnek akartam adni...
Szóval, Hawaii mi? Jól megy a sorod testvér látom, csak vigyázz, mire odaérek összekeverlek majd az őslakosokkal, ha sokat sütteted a segged a tengerparton. Néhány nap, és érkezem, vagy pár óra, attól függ tudok e még ma este jegyet szerezni.
Tehát, felnőtt a hugod. Te láttad az én tesóm alfelét, nem úgy lenne ez korrekt, hogyha én is látnám a te tesódét?

Rá is kattintok a küldés gombra. Nem akarok a nővéremről beszélni, így nem, legfejebb élőben, mikor majd szemtől szemben állok Abe-el.

Nem mondom, hogy nem kezd a fejem a szivárvány minden árnyalatában egyszerre játszani, amikor a hugom alfelét emlegeti a saját nővérének példáján keresztül... na jó, csak a költői kép miatt gondolom, hogy színesedik a képem, pedig valójában nem. Gyorsan írom is a választ.

Mit kell tudni erről az Isabelről?
Nem panaszkodok, ellenben újabban szörfözök. És oké gyere, kimegyek érted a reptérre, nehogy nekem itt elkavarodj a végén.
Na jó, ezt inkább nem kommentálom -_______- Gyere amint tudsz és ha lehet, ne kapcsoltasd le magad a reptereken.
Jah és előre szólok, hogy ne sokkoljon a meglepetés, tanárként dolgozom a helyi egyetemen. És nem, nem dugom a tanítványaimat, még mielőtt megkérdeznéd.

Még csak az kéne, a legtöbben tíz évvel fiatalabbak, mint én. Hát asszem abból nem kérek, még nem fejlődtek ki ilyen irányú vágyaim és már nem is hiszem, hogy nagyon fognak. Elküldöm az üzenetet.

Gyorsan végigfutom a sorokat, s elvigyorodom. Nagyon hiányzott már ez a seggfej.

Nos, talán jobb ha te semmit nem tudsz, mert a végén még felkavarná azt az ártatlan kis lelkedet.
Szégyen és gyalázat. Mi az, hogy nem dugod őket te kis mákvirág?
Egyébként oké, majd dobok rád egy SMS-t, hogy megérkeztem. Megpróbálok nem lebukni, legfejebb majd azt mondom Abraham MacIntrye....MackIntyre... francba tesó, még mindig nem bírom leírni az atom bonyolult neved.

Küldés. Egy mosoly fut végig az arcomon. Abe azon kevés emberek közé tartozik, akik ki tudnak váltani belőlem valamennyi érzelmet.

Nem lehet kifejezni, hogy mennyire hiányzott az ökörködésünk meg egymás agyának húzása. És annak ellenére, hogy menekül - leszarom a dolgot konkrétan - rohadtul örülök annak, hogy idetolja a képét.

Ó, hogy szopjál le! Vagy mégse, ezt az élményt inkább kihagynám.
Tanár és nem mákvirág. Ahh... miért is magyarázom ezt neked?!
Oké és hát... most örlülök, hogy nem tudod leírni a nevem, szóval ez maradjon is így xD

Vigyorgok, mint egy túl szívott tejbetök. Lényeg a lényeg, hogy várom már a megérkezését.

Elindulok a repülőtér felé. Igazából az eredeti tervem is az volt, hogy oda megyek, csak az uticélban nem voltam biztos, ám mostmár lakhelyem is van. Szuper. Az meg, hogy a legjobb barátommal lehetek ismét, mégszuperebb, de ezt a világért sem árulnám el neki.

Ha tudnád, hányszor mondtam már ezt egy nőnek... sőt néha még mondani sem kellett, csinálta magától.
A reptéren vagyok, illetve ott leszek nemsokára, szóval készítsd fel az életed mert berepülök mint egy meteor. A diákjaidat meg nyugodtan hagyd csak meg nekem.

A kivilágított reptér csak úgy hívogat, mint egy nagy tálca habos sütemény. Már csak az lenne jobb ennél, ha tudném, hogy mi van a nővéremmel. Aggódom érte.

A vigyororm lassan körbeér a fejemen, de ez most rohadtul hidegen hagy, mert úgy sem látja senki.

Nem vagyok biztos benne, hogy ezt az infót nekem is feltétlen tudnom kellett x'D
Abszolút fel vagyok készülve, fürdőgatyát hozz, mert nem adok kölcsön.
Viheted őket.

Elteszem a telefonom rögtön azután, hogy elküldtem az üzenetet. Vidoran indulok tovább az utamra, tudta azt, hogy jó pár óra és itt lesz a haverom. Király.

//köszönöm a bemelegítő játékot, lassan szerintem kezdhetünk egy másikat, amikor már itt vagy :3 //