Itt az aktám abban minden benne van, tessék nézd csak meg.
Kor: 48
Magasság: 196 cm
Szemszín: Barna
Hajszín: Ugye csak viccelsz? Kopasz vagyok. De amúgy fekete.
Családi állapot: Elvált, egy gyerek.
Megjegyzés: Az alany rendkívül türelmes, nem idegesíti fel semmi, csak akkor ugrik meg a szemöldöke mikor a családjáról kérdezem. Ezek szerintem az érzékeny pont nála, nem is firtatom inkább. Ami biztos, hogy rég nem beszélt velük elmondása alapján, bár két hete telefonált a gyermekének, hogy felköszöntse születésnapja alkalmából, de ennyi, többet nem kommunikál velük. Védencével viszont kijön, több, mint barát, olyan, mint egy kisöcs szerinte, bár néha olyan mintha lenne egy másik gyereke.
Összesítés: Kezelése a mai nappal véget ért. Remek embert ismertem meg Brian McNiven-ben, akinek a munkája az első, viszont tud szórakozni is, nem csak a fagyos, marcona, testőr.
Nem csodálatos amikor egy pszichiáter ilyet ír rólad? Ó, dehogynem. De legalább egy ideig letudtam ezt a hülyeséget is. 5 évente kapok a nyakamba egy dokit, hogy bele nem fásultam e a dolgokba, viszont legnagyobb bánatukra nem kell engem bedugni a gyogyósok közé.

A reggeli kávémat szürcsölgettem, közben a napilapot vettem szemügyre. Még egy meleg hír. Ó, és most velem hozták össze, milyen hízelgő. Megvakargatom a szakállamat, majd bele is lapozok.
- Remek, egész jó képek készültek rólam. Ez már rólad nem mondható el. – néztem a védencemre egy széles vigyorral.
- Jut eszembe ma nem kell mennünk sehova, kihívlak egy Mortal Combat visszavágásra, csaltál tegnap, kihasználtad, hogy három napja nem aludtam semmit, mert vigyázni kellett a seggedre. – toltam ki magam alól a széket, s átszambáztam a nappaliba. Csak szeretnéd, hogy szambázzak, amilyen botlábaim vannak. Fogalmam sincs, hogy sikerült anno a gimnázium utolsó évében keringőt táncolnom. Talán isten kegyeltje vagyok ilyen téren. Elizabeth kezébe nyomtam a másik kontrollert. Ne tévesszen meg a neve. A kölyök valódi neve Finnegan, de amikor kijött a Bioshock legújabb része, megkapta az Elizabeth nevet, mert az a karakter szinte olyan, mint ő. Nekem meg jött a Booker név. Talán ezért is lettünk most mi a meleg párocska az újság szerint, tényleg egy patkány népség az újságíró, minél jobban bemocskol téged neki annál jobb. De hát ez van, én fogadtam el 15 éve a melót, nem pedig követéltek, hogy vigyázzak a kölyökre, amúgy is én voltam rá a legjobb. Na meg nem kötött semmi már otthon, az asszony elvált tőlem, ő kapta meg a gyereket. Szerencsétlen Georgina nem bírta elviselni, hogy sokat dolgozok. Persze a pénz jól esett neki, meg a szomszéd farka is, viszont ez egy régi történet. A lányom most lett 21 éves, talán az éven hajlandó velem találkozni, ha meg nem, nyugodtan fogok tovább aludni, telefonon tartom vele a kapcsolatot, s neki ennyi éppen elég, a pótapjával jobban elvan, nekem meg itt a művész úr. Vele is van elég probléma néha, főleg amikor valami hülyeség szökken ki az agyából. De mit tehetnék minden művész ilyen.
A lényeg, hogy ott tartunk, hogy szabadnapot vettünk ki, nincs mászkálás, nem kell elkísérnem a randijára, ahol aztán egy külön asztalnál ülök, s úgy teszek mintha nem is léteznék. Most csak egy feladatom van, mégpedig fatality-t adni neki Kitanával.