Belső:

Ki is az a William Hastings? Ez egy elég jó kérdés, de ha egy szóval kéne jellemeznem, akkor: összetett. Miért pont ez a szó? Mert mindenki összetett, szerintem senkire nem lehet azt mondani, hogy kedves vagy gonosz, hisz mindenkinek van mindkét oldala, csak az a kérdés, hogy mikkor melyiket és kinek fedi fel. Mert lehet valaki egy aranyos tünemény kívül és belül, ha a belseje egy záptojás. igen, és ismerek egy ilyen embert az exem. Azt hittem egy kedves aranyos teremtés, de... egy idő után megmutattam a másik oldalát, tehát mikor mér hatodjára dobott azért, mert nem vettem fel a telefont, én is... Kicsit gonosz lettem. Letiltottam a számát, és azóta nem is találkoztunk... Igen tudom, miért rizsázok most erről ennyit... Azért, hogy bebizonyítsam, mindenki lehet gonosz és kedves is. Na de mindegy, menjünk bele kicsit jobban, hogy milyen is vagyok...
Leginkább "kedves", bár ki tudja, hogy ez a szó kinek mit mond... szóval mindenkivel kedves, megértő, türelmes vagyok. Nem célom mások sértegetése sem, mikor mérges vagyok, akkor is inkább próbálok mosolyogni, és nem elmondani mindennek, mert mire is jó az? Nem őt minősíteném le, hanem magamat, hogy ilyenekre képes vagyok. És sose értettem azt, hogy mit lehet abban élvezni, ha tönkretesszük valakinek az életét, egyetlen hiba miatt. Mindenki hibázik, és meg kell próbálni megbocsátani a hibát, és... Szerintem mindenkinek jár egy második esély. Meg jár mindenkinek az esély, hogy megpróbálhassa helyrehozni a hibáit, de.. Azért vannak olyan esetek, hogy reménytelen a dolog, és hiába bocsátunk meg, mindig elköveti... A lényeg, hogy én hiszek abban, hogy az emberek képesek megváltozni, ha megvan a megfelelő motiváció.
Mit érdemes még rólam tudni? Áhh... Nincs sok ellenségem, nem szeretem, ha valaki utál és törekedem arra, hogy ha valaki nem is kedvel, akkor semleges legyek számára. Azonban van egy igazán jó dolog: sok barátom van. Imádok a haverokkal lógni, bármit megteszek értük és a tűzbe raknám a kezem értük, főleg egy személyért... Bri-ért, de erről kicsit később, mert... csak. Igen, bizonyos témáknál elég érdekesen tudok indokolni... Szóval igen, a haverokért bármit, hisz ők a mi választott családunk, és én elég jól megválogattam őket.
A család... A családommal jó viszonyban vagyok, szeretem őket, és általában jól is kijövünk, nem mondom azt, hogy néha nincsenek nézet eltérések, de általában hamar megoldódnak. Természetesen a családomért is bármire képes vagyok, hisz... Mindenki, na jó... a legtöbben szeretik a családjukat,és én is ilyen vagyok... tudom, hogy mindig mellettem állnak, ha úgy hozza az élet és számíthatok rájuk, bár... néha azért tényleg le is tagadnám őket.
Hát jöjjön terítékre a szerelmi életem, és egy dolgot kell róla tudni, hogy nem igazán választottam eddig magamnak jól csajt. Mindegyik kihasznált, tönkretett vagy pont akkor dobott, amikor nem kellett volna, bár az utolsó exem, egy kicsit bolond volt... Olyan dolgokat művelt, amikre nem szívesen emlékszem vissza, de egy kicsit taccsra tett. Jelenleg is van egy lány, akibe bele vagyok zúgva, és ő nem más, mint Brittany Haydock. Ohhh igen, lassan már, vagyis... már bőven hat éve tetszik, de mivel barátok vagyunk nem akartam mindent elrontani azzal, hogy tálalok neki az érzéseimről... És igaz si a mondás: "A szerelem öl, butít és a nyomorba dönt!" De mióta ő megjelent, azóta ez... teljesen megváltozott. Érzem, hogy megbízhatok benne, hogy tudna szeretni, és... talán nem is csalna meg, de... Nem, még nem jött el az ideje, hogy elmondjak neki mindent.


Külső:

Muszáj ezt nekem csinálni? Nem elég, ha rám nézel, úgyis tudod, hogy mit látsz... De mivel nem vagyok nő, ezért nem tudok órákat csacsogni arról, hogy hogyan is festek, ha megpillantasz. Ha röviden kéne fogalmaznom: átlagosan. Ha kicsit bővebben, akkor: teljesen átlagosan. Ennyi nem elég, igaz? Hát akkor használjuk azt a módszer, mint a kedvesem, vagyis a leendő kedvesem:
Érdekel a kinézetem kis bogár? Gyere nézzünk együtt a tükörbe! Akarod, hogy elmondjam mit látok? Jó. De engem figyelj, ne pedig a saját tükörképedet. Én személy szerint egy erős és magabiztos fiút látok, hófehér bőrrel és gondatlannak tűnő arccal. Azt hittem sosem fogod a szemeimet nézni, de rendben nézz csak bele azokba a kék szemekbe. Miért nézel így rám? Oh megfogott a szőke hajtincsem? Csak össze ne borzold, szeretem így kifésülve, tudod olyan érzésem van ilyenkor, mintha az apám lennék. Persze te is látod, hogy én nem Ő vagyok, csak hasonlítok rá, ami megszokott dolognak számít. Ugye? A rajtam lévő fekete bőrkabát csak megtévesztés, tulajdonképpen már látom az arcodon mennyire beleszerettél a külsőmbe. Nem igazán örülök neki, de mindegy. Ha tudnád hány inget tartogatok a ruhásszekrényemben, már nem mosolyognál ennyire, ha belenézel a tükörbe. Mondd te mit látsz? Képes vagy megkülönböztetni azt amit én mutatok neked és a valóságot egyaránt? Nem? Oh de kár! Nézzük együtt akkor, újra. A valóság az amit eltitkolok, amikor lehet ingben és egy normális farmernadrágban járok, ez a motoros külsejű alak, nem én vagyok. Ugye tudod? Ha nem akkor most mondom. Ez amit most látsz, csak a különleges alkalmakra szolgál, mint most ez. Ugye megértesz? Látom eltévedtél a tükörben kis bogár. Sebaj, a ruhát és a kinézetemet úgy ahogy de letudtuk. Azt mondod magas vagyok? Nem én tehetek róla, hogy ekkorára megnőttem, látnád az apámat, ő jóval magasabb nálam. Csak 187 centiméter vagyok, az nem lehet olyan sok. Vagy igen? Erősnek vélsz? Hm van benne némi igazság, de ne akard, hogy pont rajtad mutassam meg az erőmet, gyengékkel csak ritka esetekkor kötegszem. De akkor is csak azért mert nem én kezdtem, ezt jobb ha tudod. Tehát láss bármilyen nagynak és erősnek tudd, csak akkor támadok, ha te is ezt teszed.

Látszott rajta, hogy valami nincs rendben, és általában azt mondják, hogy a nőknek jól esik, ha panaszkodhatnak, és meghallgatják őket,hát most én is erre kértem Bri-t, hogy panaszkodjon. Érdekelt, hogy mi is van a családjával, hogy miért nem mutatott be még mindig a szüleinek... Talán szégyell, vagy tudja, hogy többet érzek? Nem... Az nem lehetséges, hisz még jeleket sem mutattam. Maradtam olyan, mint az elején, de akkor mi lehet a háttérben, bár... Van egy elképzelésem, hisz ha a karjára nézek, akkor egy zúzódást látok, ami... Bele se merek gondolni, hogy mitől lehet, és remélem nem attól, amire gondolok. Mindent tud rólam, nincsenek titkaim előtte, vagyis... Egy van. Az, hogy belezúgtam, de még nem tudom neki elmondani, valami visszatart. Tudom, hirtelen váltás lehet most, hogy ilyen érdeklődő vagyok, de most nyílt fel a szeme, megakarom jobban ismerni, osztozni akarok az örömében-bánatában, és... szeretné.. ha egyszer majd egy pár lennék, de... Anna megmutatta az igazi oldalát, és... Bri nem tudja, de Anna meg én jártunk... És mostanában elkezdett féltékenykedni, de... Nem ok nélkül, jogosan volt féltékeny Bri-re, mert Anna tudta, hogy első Bri-vel való találkozásom után valami megváltozott közöttünk... Reménykedtem benne, hogy mindent elmond majd, de nem tudom...
- Csak nem elvitte a cica a nyelvedet? – kérdezem meg tőle, majd játékosan összeborzoltam a haját, hisz mi rossz van ebben, egy kicsit piszkálom, de csak játékból. Érdekelt, hogy mi van náluk, hogy miért ilyen, és hogy miért van zúzódás a karján... Kiskutya pillantással várom, hogy végre válaszoljon már, de talán nem bízik bennem annyira, hogy mindent elmondjon őszintén, ami egy kicsit bánt, hisz... Én mindent elmondtam neki,nincsenek titkaim előtte, de ő... Igaz, eddig semmit sem kérdeztem, de most már igen! Most már minden érdekel, ami vele kapcsolatos, és irigykedem a levegőre, hogy állandóan megérinti... Én is szeretném megérinteni, amikor csak akarom, és... a csókjait is akarom.
- Biztos hallani akarod? Eléggé unalmas történet kötődik hozzá. – Erre mi mást tehetnék, mint kérdőn felhúzom a szemöldököm. Mint mondtam minden érdekel, ami vele kapcsolatos, akkor nem hiszem, hogy bármi unalmas lenne... Ő sem unalmas, sőt. Ő a legizgalmasabb dolog, ami hiányzik az életemből... Na jó, ideje visszafogni kicsit magam, mert... Megint visszakapom darabokba a szívem, és még Anna-val sem szakítottam rendesen. Vajon elfog engedni, és hagyni fogja, hogy felszedjem Bri-t? De bajon mi folyhat náluk? Mitől lehet egy ilyen csodálatos és törékeny lány kezén zúzódás, tudnom kell... a az, amitől félek, akkor elbeszélgetek az apjával, hisz az én Bri-met senki sem bánthatja, még a családja sem. Nem ezt érdemli, jobbat érdemel ettől, de adja Isten, hogy csak rémeket lássak! Nem akarom, hogy... Jobb, ha bele se gondolok ebbe. Inkább mondok neki valamit, mint hogy azon kattogjon az agyam, hogy mi lehet a háttérben.
- Hát persze Bri, hiszen barátok vagyunk. Mindent elmondunk egymásnak nemde? – mondom neki, bár... Szívesebben mondanám azt, hogy egy pár. Annyira jó lenne ha végre az enyém lenne, ha nem csak kósza ábrándjaim lennének, hanem minden megtörténne a valóságban.
- Tudod, a költözésünk óta, nem minden olyan, amilyen régen volt. Szerintem apának honvágya van és ezért néha úgy viselkedik, mint az apák szoktak. – Ez semmit sem mond, vagyis csak még erősebb bennem a gyanú... Ha nem mutat be a családjának, akkor kénytelen leszek én felkeresni az apját és elbeszélgetni vele, hogy ha még egyszer úgy ér Bri-hez, ahogy nem akarom, akkor csúnya világ lesz... Mint mondtam, senki sem bánthatja. Nem érdekel Anna sem, de ha valamivel megbántja Bri-t, akkor egy életre elfelejthet!
- Oh a tiéd is zsémbes fráter? Nem tudom, de mintha egyes apák nagyon egyformák lennének. Remélem én sosem leszek ilyen apa. – Mi más mondhattam volna neki? Nem mondhattam azt, hogy felkeresem az apádat és elbeszélgetek vele, mert az én szerelmemnek nem eshet bántódása, szóval ha valaki a jövőben bántani készül, az készüljön fel egy olyan ellenségre, mint én...