State of Hawaii


 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Statisztika
Lányok: 70
Fiúk: 47

Civilek: 33
Turisták: 13
Sportolók: 6
Bűnözők: 12
Diákok: 16
Egészségügyiek: 7
Rendőrök: 10
Hírességek: 18

Facebook csoport
Top posters
Orion Maddox-Gordon
 
Marcus Treadaway
 
Daniel Treadaway
 
Maya Lindsey
 
Austin Turner
 
Odette Mackoy
 
Axel Singleton
 
Hero Lewin
 
Dorian Calabrese
 
Kim Chae Rin
 
Ki van itt?
Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (33 fő) 2015-06-30, 15:07-kor volt itt.
Credits
© A kinézetet Lucifernek köszönjük. Ki van itt részben és a fejlécen található scriptekért pedig hálásak vagyunk a Specto Design-nak. Az oldal tetején található táblázatot, kösöznjük egyik tagunknak, Sybille-nek. A leírások mind a Staff tulajdona, a képeket mi is kutattuk, a Google, Weheartit, Tumblr segítségével. Az oldalból semmilyen anyagi hasznunk nem származik, pusztán a saját és mások szórakoztatására hoztuk létre. Ha bármit szeretnél felhasználni, vagy esetleg bármilyen észrevételed akadna keresd a Staff-ot. Jó szórakozást mindenkinek!

Share | 
 

 Panda & Keith

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Keith Cooper
avatar
Playby :
Francisco Lachowski
Tartózkodási hely :
Honolulu
Hozzászólások száma :
15
Join date :
2015. Aug. 10.


TémanyitásTárgy: Panda & Keith   2015-08-13, 22:26

Szépségnek


Kíváncsi vagyok, mit szól majd hozzá Dan, ha megjelenek a házuk előtt két nappal korábban a megbeszéltnél. Nem szokásom tapló módjára hamarabb odapofátlankodni a vendégségbe, pláne nem váratlanul, napokkal előtte, de most nem volt más választom. Én tényleg nyolcasnak néztem azt a hatost, így is indulás előtt fél nappal kaptam össze a cuccaimat, hogy még időben elérjem a repülőt is úgy, hogy minden rendben van hagyva itthon.
A mobilom már megint rezeg, de nem veszem fel. Két órája szállt le a gépem, első dolgomként pedig tárcsáztam anyámat, hogy megnyugodjon, minden rendben van, a huszonnégy éves fia megúszta a repülőutat és el sem kapták még, mint az Elrabolva c. filmben a Liam Neeson alakította csávó lányát. Velem kicsit nehezebb dolguk lenne, nem tudják ezt a hetven kilómat úgy pikk-pakk kirántani az ágy alól. Szóval a telefonomat nagyon mélyre süllyesztem a táskámban és úgy határozok, majd ha odaértem Dan-hez felhívom újra és újra és újra... Szóval amíg fel nem fogja, hogy egy egész hónapot külön kell töltenie tőlem.
A város kifejezetten tetszik. Kedvesek az emberek és mindenki aranybarnára van pörkölve, én meg mint Eminem a sok néger rapper között, kilógok a sorból - úgy világítok fehéren, mint az atyaisten. Persze, ez nem azt jelenti, hogy oda a sármom, az izmaim meg leengednek, mint egy lufi - csajok százaival nézek össze és vigyorgok, mint a tejbetök, reménykedve, hogy sokukkal majd egy ágyban landolok ezalatt az egy hónap alatt.

Tudom-tudom, ha túl sokat iszok napsárgák lesznek a fogaim tőle, de egyszerűen nem tudom megállni, hogy ne ugorjak be valahova egy kávéért. Egy jeges kávéért. Egy frappéért. Nem tudom igazából, hogy mit lehet kapni, de felőlem egy csésze eszpresszóba is pakolhatnak jeget, mindegy csak kávé legyen és hideg. Tekintetemmel a butikokat és éttermeket pásztázom, de sehol egy kávézó, viszont emberek tömkelege rohangál az utcán, gyerekek szaladnak mellettem, sokuk kis híján felborít. Szerencse, hogy egy kézi poggyászon kívül mást nem hoztam, így nehezebb feldőlnöm egy hátizsákkal a hátamon. A napszemüvegemet az orrnyergemről most a fejem búbjára tolom és körbenézek, mikor megakadnak szemeim egy ígéretesnek tűnő, emberekkel teli helyen, ahol az ajtó fölött a Coffe Bar felirat díszeleg mellette egy kávés csészével. Azonnal elvigyorodok és megindulok az ajtó felé.
Híres vagyok arról, hogy kapkodok és gondolkodás nélkül cselekszem. Így esik meg, hogy ész nélkül próbálok berontani, de ezzel csak azt érem el, hogy feltépve az ajtót nekiütközök valakinek, a szám pedig tele lesz vörös tincsekkel, sőt az egész arcom és szinte nem kapok levegőt, kis híján pánikolok. Na jó, azért nem, de igyekszem gyorsan hátrálni egy lépést és kiengedni, de a Nap sem az én javamra játszik, kíméletlenül tűznek sugarai szemembe.
- Bocs. Nem láttalak - nyögöm ki egy szerencsétlen mosolyt megeresztve áldozatom irányába.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Pandora Roachen
avatar
Admin
Playby :
§ holland roden
Tartózkodási hely :
§ under the sunshine
Job/hobbies :
§ be a good mother
Csoport :
§ student
Hozzászólások száma :
42
Join date :
2015. Aug. 12.


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   2015-08-13, 23:49

gosh... hey, are you okay?

Meleg van, rohadtul, melegebb, mint amilyenre valaha is sor került már, azóta, hogy én ezt figyelem. A lakásban nehéz elviselni, de mivel másokon nem látom, hogy szenvednének, megeshet, hogy csak rám tört egy hőhullám, megeshet, hogy félperc múlva megakarok fagyni. Klimax? Ilyenkor? Nem hiszem, mert ettől függetlenül a gyomorgörcsök a mai napig elkapnak, tehát nem hiszem, hogy a banyakor kapott volna el, egyszerűen, csak melegvérű vagyok, és most még jobban égek belülről. Sajnos most nem a vágy fűt, mert ha az lenne, akkor nem egyedül lennék, és már meg is lenne oldva a dolog, de ezen nem segít semmi. Se ventilátor, se klíma, még a hidegzuhany sem, pedig tényleg megpróbáltam. A legjobb pedig a fagyi lenne, annál jobb nincs is egy ilyen időben, vagy szerzek nagyoooon sok jeget, bedobálom a kádba és abba mászok bele, az segíthet szerintem, de hol a francban van annyi jég? A fagyi meg...
Felpattanok és a mélyhűtőben kezdek kutatni a jeges finomság után, de nincsen, ilyenkor nincs itthon fagyi, bezzeg télen a hidegben citromlé nincsen, hogy teát csináljak belőle, most meg ez. Komolyan idegesítő, hogy az nincs nálam otthon soha ami kellene. Minden más, mindenhol, de ott nincs. Rosszul vagyok ettől. De inkább összeszedem magam, bundámmal megszenvedve a kis lenge ruhámban indulok útnak, hogy szerezzek fagyit, vagy valamit, ami majd lehűt egy kicsit. KÁVÉ! Nem csak lehűt, de fel is ébreszt, ennél jobb döntésem nem is lehetne. Nem messze van egy nagyon jó kávézó, onnan nem messze pedig egy bolt is, tehát,  ha szerzek kávét felébredek, kicsit lehűtöm magam, aztán pedig már mehetek is a fagyiért, amivel majd otthon hűtöm magam. Egy vödörnél nem adok lejjebb, annyi minimum kelleni fog, és az téynleg a minimum, ha haza tudok cipelni többet, akkor többet viszek. Lehet jó kis torokgyulladásom lesz a végén, de legalább elmondhatom, hogy úgy kaptam torokgyulladást, hogy nyár van.
Tényleg nagyon gyorsan megérkezem, még nagy sor sincs előttem, így hamar odajutok a pulthoz, ahol kedvesen mosolyog rám egy lány. - Szia, egy görög frappét szeretnék. - mosolygok rá pont csak annyira kedvesen, ahogy ő is rám, el vitelre kérem a borzalmat, ami rontja a szívemet, a fogaim fehérségét, és még kitudja mi mindent, de hatalmas adrenalin löketet tud adni, serkenti az agyat, és nekem ez a pár pozitívum bőven elég. Így a kis műanyag áttetsző, mégis fehér poharammal el is indulok kifelé, hogy majd a bolt fele megiszom, az tökéletes lesz, de nem így lesz. Miért is sikerülne egyszer bármi is jól nekem, nem is értem, valahogy vonzom a szerencsétlenséget, valami balszerencse aura vehet engem körül, vagy mi a fene, de egyszerűen csak a bajt hozom a fejemre, pedig nem vagyok babonás.
Egyszerűen az ajtó helyet egy fal van előttem, vagyis először én annak érzem, nagyobb az a valami, vagyis valaki nálam, de a hajam mégis önálló életre kell, és megtalálja magának a helyet a szembe jövő srác arcában, meg úgy mindenfelé, mígnem a gravitáció nem nyer, emiatt az is a helyére kerül, én nem borulok és még a kávém sem borul ki. Ez egész jó így. Kijutni még mindig nem sikerült, bár a  hajam a szemembe lóg, így azt kell igazgatnom jó ideig, hogy megtalálja a helyét, amire szüksége van, de szál, mint a rossebb. - Én bocsa, én sem láttalak, bár most se, mert a hajam önálló életre kelt. - próbálom igazgatni a kezemmel, és lassan, de biztosan helyrekerül mindegyik szál, és nehezen megeresztek egy mosolyt felé. - Ugye nem nyeltél túl sok hajat? - kérdezem tőle, végre ráemelve tekintetem kíváncsian, mert nem áll szándékomban, hogy ezek után hajcsomókat köhögjön fel, ha már szerencsére meg nem fulladt.


szószám: 597 △▽ zene: hey i just met you △▽ megjegyzés: béna lett

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Keith Cooper
avatar
Playby :
Francisco Lachowski
Tartózkodási hely :
Honolulu
Hozzászólások száma :
15
Join date :
2015. Aug. 10.


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   2015-08-14, 09:19

Szépségnek


Így utólag már arrébb lépek, elvégre nem állhatunk meg az ajtóban és tarthatjuk fel a többi vendéget is. Ahogy látom, épp egy kétgyerekes családanya szeretne kijutni a helyiségből és mi nem igazán engedjük neki. Szóval teszek egy tétova lépést jobbra, így áldozatom is kiléphet a kávézóból és a csonka család is távozhat épségben, persze a rosszalló tekintetet nem ússzuk meg. Idegesen túrok sötét tincseim közé, majd sóhajtok. Egy rossz pontom már van, nagyszerű.
- Nincs gáz, én törtettem be. Nincs megszokva ez a sok ember az utcán - vigyorgok és ellenőrzöm tekintetemmel, hogy a kávéja legalább megúszta-e, mert ha nem, akkor kötelességem venni neki egy újat, elvégre az én hibámból öntötte ki. De nem, a pohár megúszta, és többnyire ő is.
Csak egy futó pillantást tudok megereszteni, persze már rutinosan csinálom - tetőtől talpig igyekszem felmérni, kivel van dolgom, természetesen feltűnésmentesen, még mielőtt megkapnám, hogy már az első adandó alkalommal megbámulom. Mi tagadás, tetszik ez a vékony csípő, az a fajta, amit szívesen rántanál magadhoz olyan közel, amennyire csak tudsz, és a lángvörös tincsek is elnyerik azonnal tetszésemet. Telt, élénk rózsaszín ajkait alig várom, hogy a szívószálra tapassza és még jobban elmerülhessek arcának minden szegletében. Kérdés sem fér hozzá, az a fajta szépség, ami jó pár srácnál szívkihagyást eredményez, már amennyiben nem ragaszkodsz foggal-körömmel az olcsó kurvákhoz, akik az út szélén, miniszoknyában rázzák a picsájukat.
- Megszoktam már, gyakran alszok el hajjal a számban - vonok vállat, bár nem tudom, helyes döntés-e ilyesmit említeni. Arra célzok ugyanis, hogy a nők imádnak ebben a kiskifli-nagykifli szarságban elaludni, mi meg csak egy elviselhetetlen merevedéssel, elhaló végtaggal, és hajjal a szánkban tudjuk álomra hajtani a fejünket. Tényleg zseniális találmány - De tény, hogy a tiéd különösen finom. Epres sampon? - találgatok, majd mosolyogva veszem le napszemüvegemet fejem tetejéről, összecsukom és ingem nyakába akasztom.

Kezd kínos lenni a szituáció, tekintve, hogy itt állunk a kávézónak majdhogynem az ajtajában és egyrészt mindenki ránk lát az üvegablakoknak köszönhetően, másrészt pedig... nincs másrészt, ez önmagában elég kínos.
- Várj meg! Veszek egy frappét és... - elhúzom a számat - Csak várj meg! - nagy hibám, hogy ha meglátok egy gyönyörű lányt, nem igazán tudok ellenállni neki, ő pedig még be sem mutatkozott, szóval már egy ok arra, hogy ne lépjen le szó nélkül.
Bemegyek a kávézóba, de azért átpillantok vállam fölött, hogy tényleg hajlandó-e megtenni azt a szívességet, hogy megvár, vagy az első adandó alkalommal lelép. Nem tartom magamat annyira visszataszító személyiségnek, hogy ennyire le akarjanak rázni, de végül is, már volt rá példa.
Pár perc múlva érek ki a frappéval a kezemben, amibe azonnal belekortyolok. Istentelenül cukros, de van benne két öklömnyi gombóc vanília fagyi és több kocka jég is, szóval a célnak megfelel.
- Itt vagyok. Hova siettél annyira, mikor beléd mentem?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Pandora Roachen
avatar
Admin
Playby :
§ holland roden
Tartózkodási hely :
§ under the sunshine
Job/hobbies :
§ be a good mother
Csoport :
§ student
Hozzászólások száma :
42
Join date :
2015. Aug. 12.


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   2015-08-14, 11:56

gosh... hey, are you okay?

Útban vagyunk, tudom, de a hajam annyira nem akar engedelmeskedni nekem, miután ennyire szépen nekimentem, hogy az csak na. Igazából nem csak az ő hibája, az enyém is, hogyha jobban figyelek, akkor véletlenül sem megyünk egymásnak maximum direkt, de nem hiszem, hogy ő egy köteg hajat akart nyelni, tehát a direkt dolog itt már sántít. Bár nem tudom, lehet, hogy ez a perverziója, és mindenkinek a haját nyeli, de a franc se tudja. Kinek a pap, kinek a paplan...
- Akkor nem a szigeten laksz, igaz? - gondolom turista, mi már mind megszoktuk, hogy ennyien vagyunk, és kevesebb a városlakó, mint azok akik nyaralgatni, esetleg üzleti úton vannak itt. Szeretik ezt a helyet, nem nagyon tudom miért, de szeretek, de én sokkal szívesebben lépnék le, nézném meg, hogy máshol milyen, hogy élnek az emberek, esetleg kipróbálnék egy hideg éghajlatú helyet is, mint mondjuk Norvégia. Jó helynek tűnik az alapján, amit hallottam róla, és amit láttam, nekem tetszik, és szívesen meg is nézném, de ahhoz idő kell. Lenne miből elmenni, de még mennyire, csak most már nem tudok lelépni, csak úgy. Más a helyzet, mint volt, sokkal másabb, na meg itt van a suli is, be kellene fejezni, és le kellene lépni, na de mire ennek vége vénasszony leszek.
Ha kapcsolatban vagyok, ha nem, azért megnézem magamnak, nehogy valami pedofil, esetleg ki fog rabolni, de nem ilyennek tűnik, az én emberismeretem pedig nagyon jó, szóval azt hiszem nem kell félnem tőle. Nem vagyok feltűnő, vagyis nagyon remélem, én nem azért nézem meg magamnak testét, mert bejönne, bár látszik rajta, hogy egészen jól ki van dolgozva, és abban is biztos vagyok, hogy még kockái is vannak, de nem fantáziálok, szerintem jobb ha nem tudom, mi hol van, és hogyan, és egy elkötelezett nő vagyok, meg hűséges, meg egyéb ilyen marhaságok, de ő nem tűnik egyiknek sem, szóval jobb nem bonyolódni semmibe, de legalább lesz valakivel beszélgetnem, és az nem csak Danny. Van ebben is valami jó szerintem, szóval nem bánom az ütközést.
- Nem hangzik túl kellemesen, bár kitudja, lehet annak is megvan a maga varázsa. - kuncogok a dolgon, mint valami bolond tini, de hát tudom miről beszél, vagyis sejtem, hallottam már én is panaszkodni erre másokat is, egyszer Danny is szóvá tette, hogy sok a hajam, tüntessem el néha, vagy valami. De azt persze nem engedi, hogy levágjam, mert nem tetszene úgy neki annyira, szóval ez patthelyzet. Vagy hajat nyel, vagy le kell vágnom és szörnyen nézek majd ki, választhatott. - Jól tippeltél, igen epres. -nevetek fel, ahogy megjegyzi, hogy milyen a samponom, nem tudtam, hogy ennek ennyire erős az íze, vagy az illata, én ezeket annyira nem veszem észre, persze, ha a szél belekap én is érzem az illatát, de csak ennyi.
A helyzet furcsa, nem szoktam így leállni és beszélgetni senkivel, de annyira nem rossz ez, sőt, nekem tetszik, legalább rendesen is barátkozom, nem csak a suliban, vagy ismerősök által. Meglátjuk mi lesz a vége ennek.
- Rendben. - mosolygok rá, de az ajtóból szépen kiállok, egészen a kávézó elé, ahol a szép kis padok vannak, és ugye asztalok is. Meleg van viszont, nagyon, még mindig, nem tudom más hogy bírja ezt, én nekem nagyon nem megy ez, kelleni fog az a fagyi a kávé mellé. A szívószálat lazán ajkaim közé veszem, az ital hamar ellepi a számat, érzem hogy elég citromos, de mivel nem a fagyis változatot kértem annyira nem édes, viszont jó hideg, mert tele van pakolva jégkockákkal.
- Fagyiért siettem a boltba, mert én nem bírom ezt a meleget. - fintorodok el, ahogy a nap felé pillantok, de bele nem nézek, kisütné a szememet, ebben biztos vagyok.


szószám: 600 △▽ zene: hey i just met you △▽ megjegyzés: béna lett

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Keith Cooper
avatar
Playby :
Francisco Lachowski
Tartózkodási hely :
Honolulu
Hozzászólások száma :
15
Join date :
2015. Aug. 10.


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   2015-08-14, 19:01

Szépségnek


Néha annyira kíváncsi lennék, hogy mit gondolnak rólam és hogyan látnak mások. Az egy dolog, hogy én egy piszok jóképű srácot látok, aki éppenséggel túl elégedetlen mindenkivel ahhoz, hogy leragadjon egy lánynál, és az is más dolog, hogy ők ezt miként élik meg. Szeretnék a vörös bombázó fejébe látni, hogy első látásra milyen képet alakított ki a fejében rólam és csak remélni tudom, hogy nem tettem rá rossz benyomást - ugyanis hajlamos vagyok rá. Nem szándékos, de önelégültségem előbb vagy utóbb felszínre tör és megmutatkozik, amit nem sokan szoktak tolerálni. Szerencsére, anyám és Dan azok közé tartozik, akik rossz tulajdonságaimmal együtt szeretnek és elfogadnak.
- Nem, sőt ami azt illeti két órája érkeztem, csak mielőtt megkeresném a szálláshelyemet úgy gondoltam bedobok valami hideget. Elég nagy itt a forróság - ráncolom a homlokomat és felpillantok arra a hatalmas, sárga korongra az égen, ami csak úgy égeti retinámat - Már bocs, de te se úgy nézel ki, mint aki éveket töltött már itt, Hófehérke - utalok arra, hogy rettentően sápatag a bőre. Na jó, nálam valamivel sötétebb, de az a szép kreolos árnyalat neki sem adatott meg, mint itt szinte minden második embernek, aki elhalad mellettünk.
Gyorsan lezavarom a vásárlást és örömmel konstatálom, hogy a leányzó megvárt. Nem tudok nem mosolyogni a tényen, hogy sikerült megnyernem magamnak legalább annyira, hogy ne lépjen le szó nélkül. Azt hiszem, valósággal szomjazom a társaságára. Vagy csak egyszerűen bárkiére?! Gőzöm sincs.
- Tény, hogy nem emberi ez a meleg. Ha tudom, hogy ilyen idő lesz, meztelenre vetkőzök a gépen - csóválom rosszallóan a fejemet, bár magam sem tudom, komolyan képes lennék-e rá. Lehet, hogy ma még eljutok arra pontra, hogy elhiggyem, igen, biztosan megtettem volna - Fagyiért? Az király, elkísérlek, meghívlak egyre... vagy kettőre, amennyi jól esik - vigyorgok és belekóstolok a frappémba, ami istenien sikerült, talán finomabb, amit Londonban kapni, habár az sem kizárt, hogy csak a nagy hőség miatt érzem ennyire bombasztikusnak.

Voltaképp szó nélkül indulok meg az egyik irányba, reménykedve, hogy arra van a fagyizó és hogy hagyja, hogy én szerencsétlen fizessek neki két gombóc fagylaltot, amibe pénzügyileg egyáltalán nem fogok belerokkanni és amúgy is, egész évben erre az útra spóroltam, bőven pakoltam be pénzt a hátizsákba.
- Mit is mondtál hogy hívnak? - fordulok felé ezzel arra utalva, hogy nem, egyáltalán nem mutatkozott még be, pedig illett volna, mivel kizárt dolog, hogy úgy váljunk majd el, hogy nem tudom a nevét - Egyébként, mondták már milyen piszkosul szép szemeid vannak? Passzolnak a hajadhoz - hunyorítok, mintha még jobban próbálnék így rájuk fókuszálni és közben szüntelen bazsalygok orrom alatt. Nem tudom eldönteni, hogy kobaltkék, vagy páfrány zöld árnyalatot látok-e, mivel egyik pillanatban még ilyen, a másikban már amolyan, amit a napsugarak beesési szögére fogok. Mindenesetre már most bolondulok ezekért a szemekért.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Pandora Roachen
avatar
Admin
Playby :
§ holland roden
Tartózkodási hely :
§ under the sunshine
Job/hobbies :
§ be a good mother
Csoport :
§ student
Hozzászólások száma :
42
Join date :
2015. Aug. 12.


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   2015-08-15, 13:45

gosh... hey, are you okay?

Gondoltam, hogy nem idevalósi, és nem csak azért mert egészen világos a bőre, szinte kiégethetné az ember szemét, hanem azért is, mert ezen a szent helyen ennél is nagyobb tömeg szokott lenni, sőt most sincsenek kevesen, mondjuk most szerencsém volt. Egy rendes napon, amikor mindenkinek kávézni szottyan kedve, akkor a félóra sorban állás a minimum, de én lezavartam gyorsba. Nem kellemes a melegben állni a tömegben, mert még a légkondis helyet is úgy beleheljük, hogy melegebb lesz bent, mint kint. Nem kellemes ebben mindenki biztos lehet, sőt én még rosszul is leszek tőlük, úgy érzem, hogy szinte felfordul a gyomrom. Nem a legjobb érzés az igaz.
- Itt mindig ilyen nagy, szörnyű. Átutazóban vagy, vagy nyaralsz? - persze megeshet az is, hogy marad itt aztán beköltözik valami tengerparti villába, nem tudhatom, de kíváncsivá tett ebben biztos vagyok, és nagyon érdekel, hogy mi szél hozta erre. A Hófehérke megnevezésére felnevetek halkan, de utána a válaszra is ráveszem magam. - Pedig én ide születtem, csak a bőröm nem hiszi el és küzd a barnulás ellen. - vágok egy fintort, ahogy fehér karomra pillantok, ami annyira sápatag, hogy egy zombiapokalipszis idején csak akkor tűnnék fel az embereknek, amikor mindenki mást eszik, én meg sikítva a karomat lengetve magam után menekülnék. Biztos vagyok benne, hogy csak ebből derülne ki, hogy semmi közöm az agyevő lényekhez.
Más a helyemben lehet elmenekült volna, amikor bement a kávézóba a srác, és lehet igazuk is lenne, mert nem tudhatom, hogy milyen, de nem olyannak tűnik, mit aki beakarna rántani a sikátorba, hogy megerőszakoljon. Ha mégis elmenekülnék valahogy, aztán ráuszítanám Rubent, úgyis mindig vigyáz rám, jó ha az embernek van egy rendőrismerőse is, aki bárkit bevisz a dutyiba, ha arra kérik. Bár szerintem erre nem fog sor kerülni, szerencsétlen csak pár órája van itt én meg azon agyalok, hogyha rossz lesz börtönbe küldöm.
[color:c93f=325e74]- Szerintem sajnálatos módon lettek volna ott olyanok, akiknek nem tetszik, de biztos jobb lenne most neked. - nevetek fel egy kicsit, de be kell vallanom, lettem volna azon a repülőn, nem azért mert meztelenül akarom látni, hanem azért, hogy megnézzem az emberek, hogy reagálnak rá. Kíváncsi természet vagyok és emiatt, de most nem vetkőztetném le, hogy megfigyeljem a reakciókat. - Rendben van, elfogadom, de csak mert a kávém nem borult ki. - mosolygok rá, majd az említett italba bele is iszok. Szeretem amit itt csinálnak, mindenből pont annyi van benne, amennyinek lennie kell, ezért is jövök el mindig ide. Na meg, közel is van.
Vigyorogva követem, mert ha ismeri, ha nem ezt a helyet, jó irányba indult meg, a fagyizó tényleg arra van, így minden szó nélkül megyek arra én is, a kis kávémmal együtt, ami kezd felmelegedni. Francba.
- Pandora. Téged, hogy szólítsalak? - nézek fel rá egy mosollyal, mert igen, neke, felfelé kell néznem apró termetem miatt, de az is lehet, hogy csak ő túl magas hozzám képest. Mindegy, az a fontos, hogy a nevekkel legalább tisztában leszünk. - Így még nem hallottam, plusz általában a hajam a szembetűnőbb, de köszönöm. - harapom be ajkamat elpirulva a bókra, mert ezt mindig jól esik hallani, akkor is, ha megtaláltam azt a férfit, akinek mindenem odaadnám. A dicséretet és az ilyeneket mindenki szereti, ez nem jelent rosszat. Vagy legalábbis én nagyon remélem, hogy nem jelent azt.


szószám: 538 △▽ zene: hey i just met you △▽ megjegyzés: béna lett


_________________
Seduction is strong
but love is
stronger
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Keith Cooper
avatar
Playby :
Francisco Lachowski
Tartózkodási hely :
Honolulu
Hozzászólások száma :
15
Join date :
2015. Aug. 10.


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   2015-08-15, 19:51

Szépségnek


Tényleg nem tudom elhinni, hogy ez a csaj itt született, itt él évek óta, és ugyanaz alatt a napsugarak alatt fürdik, mint itt mindenki más napszítta bőrrel. Egyszerűen nem passzol a képbe ez a sápadtság, habár valahol olvastam, hogy a fehér bőrű és a vörös hajú emberek nehezen barnulnak, viszont fogékonyak az égésre. Vagy anya olvasta a Cosmo-ban? Mindegy. Lényeg, hogy képtelen vagyok elhinni róla, hogy itt él már kiskora óta és ami azt illeti tényleg megfordul a fejemben, hogy talán hazudik nekem. De lenne oka rá? Nem, de attól még megteheti. Ideje lenne elfogadnom, hogy vannak a világban emberek, akik puszta kedvtelésből hazudoznak össze-vissza.
- Kicsit nehéz elhinni - mérem fel tetőtől talpig kétkedő tekintettel, végül magamban legyintek rá, mert mégse kérhetem számon rajta idegenként, hogy hazudik-e vagy sem, sőt nem is kötelessége a színtiszta igazat vallani - Itt töltöm a nyarat. Kell a kikapcsolódás és már elegem volt Angliából meg az állandóan borús éghajlatból. Tököm tele az esővel! - morgolódok magamban és közben azon kezd járni az agyam, mi a francot kezdek itt magammal két és fél hónapon keresztül.
Abban reménykedem, hogy Dan majd bevisz a legjobb bulikba, körbevezet a városban, és talán még valami munkát is szerez nekem, így tán csak nem fogok unatkozni. Azt viszont nem várhatom el, hogy minden percét velem töltse, főleg, hogy a barátnője is elméletileg lassan érkezik hozzá és nyilván sülve-főve együtt lesznek, aminek majd én iszom meg a levét. Ilyen ez, a srácnak kezd benőni a feje a lágya és elkötelezi magát. Nem tudom, mi van velem, nekem miért nem sikerül.
Vele nevetek. Igen, elég sanszos, hogy akadtak volna páran, akik kifejezik a nemtetszésüket, de nézzük a jó oldalát - nem minden nap lát az ember egy repülőn eszement, meztelen srácokat rohangálni. Én legalábbis még sosem láttam.
- Valószínűleg igazad van - csúsztatom zsebre kezeimet és szerényen vállat vonok - Milyet kérsz? A kávédhoz passzolna a vanília, de nem szólok bele. Én biztos, hogy kókuszosat eszek - jelentem ki határozottan, ugyanis a kókusz és a kávé, mint ízek hihetetlenül közel állnak hozzám. Az sem zavar, hogy frappét iszok, amiben már alapból van fagylalt. Nekem kell még mellé.

Pandora. Magamban ízlelgetem a nevét, és megjegyzem, hogy mennyire illik hozzá ez a név. A szülők ritkán találják el a gyerekükhöz ténylegesen passzoló keresztnevet, de az övéi beletaláltak. Nem úgy mint az enyémek - sosem adnám a gyerekemnek a Keith nevet. Mégis milyen név ez? Hogy becézed? Van, aki betűzni sem tudja! Nem csodálom. Szar név.
- Keith vagyok. Keith Cooper - sandítok rá egy félmosollyal ajkaimon, mikor lassan odaérünk a fagylaltos bódéhoz, ahol egy barna hajú, igen csak fiatal lány árulja a jéghideg édességet - A hajad is szép. Szeretem a vöröset. De olyan szemeid vannak, amitől az ember úgy érzi, ölni tudna érted - vigyorgok és fogalmam sincs, miért mondok ilyeneket. Talán megszokásból, talán mert így van, talán be akarok vágódni... ezer meg egy oka lehet, de biztos, hogy mind igaz.
Előkotrom a táskámból a pénztárcámat és próbálok úgy állni, hogy még csak véletlenül se lássa, mennyi készpénz van nálam. Anyám azt tanította, az ilyesmit nem illik - vagy azért, mert felvágás, vagy azért, mert ne tudják már, ha le vagy égve! Kiveszek egy tízest és visszateszem a tárcám.
- Szóval, milyet kérsz?

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Pandora Roachen
avatar
Admin
Playby :
§ holland roden
Tartózkodási hely :
§ under the sunshine
Job/hobbies :
§ be a good mother
Csoport :
§ student
Hozzászólások száma :
42
Join date :
2015. Aug. 12.


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   2015-08-15, 23:11

gosh... hey, are you okay?

Látom rajta, hogy kételkedik abban, hogy itt nőttem fel, de engem nem zavar, megszoktam, nagyjából mindenki így reagál erre a dologra, vagy rosszabbul. Volt, aki azonnal rávágta, hogy hazudok, így nem szép dolog indítani, egy kapcsolatot, meg ilyenek, de valahogy sosem érdekelt. Én tudom, hogy itt születtem, azt is, hogy itt nőttem fel, meg azt is, hogy a szüleim is ugyanilyen fehérek. A családunk máshonnan bandukolt be ide, azt hiszem franciák voltak a vezetéknevem csengéséből ítélve, azok meg köztudottan olyanok, mint a fal, ha nem fehérebbek, így szerintem soha a életemben nem lesz olyan szép barna bőröm, mint itt sokaknak. Használhatnék krémeket, vagy mesterséges dolgokat, de a rendes napfényt nem kedveli a szervezetem, nemhogy a mű dolgokat.
- Nem te vagy az első aki így gondolja, gondolom a felmenőimtől örököltem ezt a színt. - karomra pillantok, ami a porcelán színével vetekszik, azt csodálom, hogy nem világítok, mint a tvájnyálban Edward, komolyan, már csak az kéne és lehetnék én az új főszereplő, sokkal hitelesebb lennék, mint azok ott a tehetségtelenségükkel. - Ne már! Én szívesebben lennék az esőben és a hidegben, mert nekem meg a napfényből és a melegből elég már. - grimaszolok, ahogy megint felpillantok a napra, ami piszok mocsok módján ott van fent, hogy beragyogja az eget és minket is. Már csak azt várom, hogy mikor kezd olvadni az út, hogy mi belesüppedve meghaljunk szépen. Nem tetszik már ez a hatalmas meleg, kezd nagyon idegesítő lenni, kezdek egyre inkább rosszul lenni tőle, de aztán lehet, hogy nem tudnék már másmilyen éghajlaton élni, mert a testem ehhez szokott hozzá. Pedig annyira szeretem a kötött hosszú pulcsikat...
Remélem azért egyszer lesz esélyem máshol is körbenézni, ha csak nyaralni is, de szívesen elmennék más helyekre is, akár Olaszországba, a meleg ellenére is, mert annak a helynek megvan a maga varázsa. Szeretem a sok hülye régi építményt, mindig is érdekesnek találtam őket, de itt semmi ilyesmi nincs. Ez a sziget még a történelemben is csak a hülye vulkánkitörések miatt van benne, más miatt nem érdekes, és soha nem is volt az. Itt nem voltak csaták a haza becsületéért, vagy hatalmas filozófusok. Itt mindenki csak a hasát süttette, és örült a sült galambnak, ami még repülés alatt készre sült.
Hát még ilyen gondolatot sem hallottam, hogy valaki a repülőn alatt vetkőzni, ami egyébként klímás ha jól tudom, plusz a sok embert, nagyot nézett volna a végén pedig lehet, hogy a gép landolása után azonnal a rendőrségre viszik, hogy megnézzék, hogy mi van a szervezetében. A testüreg motozásba inkább bele sem gondolok. Fuj. Bár nem tudhatom, lehet élvezné azt a dolgot, de akkor biztos lehetnék abban, hogy igen furcsa egy alak.
- A kókuszos finom, de nem csak a kávémhoz illik, hanem az a kedvenc fagyim is. - mosolyodok el szélesen, ahogy pont beletrafált a dologba, mintha valami különleges érzéke lenne ehhez. Megeshet az, hogy nagyon jó tippelő, vagy tudja, hogy sok ember szereti a vanília fagyit. Én legalábbis úgy tudom, hogy a három legkedveltebb fagyi a csoki, a vanília és a puncs, én pedig osztom ezt a teóriát, mert ezt a hármat és is szeretem. Emellett az epres is finom, mindenből jó az epres, talán mert most azt a korszakomat élem, de volt vanília korszakom is, amit úgy kell érteni, hogy a samponom, a testápolóm, a tusfürdőm és még a szájfényem is olyan ízű / illatú volt.
Elmosolyodok mikor elmondja a nevét, az én vezetéknevem valahogy lemaradt, azt még bepótolom, de elmerengek azon, hogy ezt, milyen módon tudnám becézni. Kee... szerintem így fogom hívni, nekem tetszik.
- Becézhetlek? - kérdezem csillogó szemekkel, érdekel, hogy szabad, vagy sem, mert ha nem, akkor persze nem fogom, csak könnyebb azt kimondani. - Egyébként Roachen. Pandora Roachen. - így fair a bemutatkozás, hiszen ő is a teljeset mondta, akkor tőlem is elvárható, hogy az egészet tudja.  - Ilyen szép bókokat is rég hallottam. Szoktad gyakorolni ezeket?  - igyekszem nem felnevetni a kérdésem után, de nehezen megy, csak húzom őt, jobb, mintha máshogy reagálnék, amúgy is leköt a fagyis pult, amit szépen elértünk időközben.
- Legyen vanília akkor. - mosolygok ma már sokadszorra, de tőlem ez az alap, mindig mosolygok, ez az, amit nem lehet egykönnyen levakarni az arcomról, történjék bármi, egy mosollyal ok mindent el lehet érni szerintem.


szószám: 699, ne haragudj, elszaladt velem a ló △▽ zene: hey i just met you △▽ megjegyzés: béna lett


_________________
Seduction is strong
but love is
stronger
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Keith Cooper
avatar
Playby :
Francisco Lachowski
Tartózkodási hely :
Honolulu
Hozzászólások száma :
15
Join date :
2015. Aug. 10.


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   2015-08-17, 17:06

Szépségnek


Valahogy nehéz elképzelnem, hogy van ember, aki vágyakozik a hideg és az eső után. Szerintem nem csak undorító és mocskos, de a kedvemet is olyan simán el tudja cseszni, hogy az hihetetlen! Felkelni arra, hogy már megint az esőcseppek kopognak az ablakodon, vagy felkelni arra, hogy hét ágra süt a nap - annyira más érzés! Utóbbiból ritkán adatik meg, de remélem, hogy az itt töltött idő során nem egyszer fogok arra ébredni, hogy szinte kiégetik retinámat a napsugarak.
Visszatérve Pandorára - még mindig iszonyúan tetszik a neve és elhatározom, hogy minden adandó alkalommal használni is fogom -, annyira hihetetlen dolgokat mond, mintha csak valami mesemondó lenne. Itt született, de holtsápadt a bőre. Tiszta napsütés minden, mégis a sötét, esős Angliába vágyik. Komolyan nem értem ezt a csajt, bár apám gyerekkoromban sokat mondogatta, hogy van, akit nem is szabad megpróbálni megérteni. Egy szarházi volt, de értett a nőkhöz. Már csak abban reménykedem, hogy nem leszek olyan, mint ő.
Néha az jut eszembe, hogy azzal, hogy falaztam neki, talán elindultam az úton, ami azzá tesz, aki ő is. Egy mocskos, hazug, gerinctelen féreggé, aki bántja a szeretteit és aki a hozzá legközelebb álló személyt érzelmileg zsarolva kényszeríti segítségre. Az, hogy megcsalta anyámat aljas dolog volt. Az, hogy engem tizenkét évesen arra kért, hogy falazzak, még aljasabb. Nem csoda, hogy emberszámba sem veszem, sőt még a pénzt sem fogadom el, amit kéthavonta szíveskedik elpostázni nekünk.
- Hát, ha ennyire vonz a dolog, bármikor szívesen látlak. Anyám úgyis állandóan aggódik, hogy nem vittem haza még egy nőt se - nevetek, bár azt hiszem, ez túl személyes információ volt, tekintve, hogy Pandora még csak most ismert meg.
Magamban elraktározom, hogy a vanília a kedvenc fagyija. Az ilyesmit szeretem megjegyezni, hogy a későbbiekben még valamilyen formában felhasználhassam, esetleg örömet okozzak a másiknak. Mondhatják, hogy egy érzéketlen, tapló nőcsábász vagyok, de hogy nem vagyok figyelmes, azt ne merjék állítani! Nincs az a nő, akinek ne emlékeznék a nevére, vagy a vele töltött időre. Kivéve, ha részeg voltam. Az azért mentség, nem?!

- Ha tudsz, akkor csak nyugodtan. Bár figyelmeztetlek, eddig egy ember próbálta meg és azzal se vagyok már jóba! - emelem felé a mutatóujjam figyelmeztetően, majd egyszerűen kacsintok és zsebre vágom kezemet - Roachen? Ez meg milyen vezetéknév? - furcsa, homlokráncolva agyalok, hogy milyen származásúak lehetnek a szülei. Talán csak nekem szokatlan és itt mindenkinek ilyen fura vezetékneve van. Szerencsém van a Cooper-rel. Szerintem tök átlagos és a Keith-szel ellentétben, ezt még szeretem is.
Beletrafált, bár nem abban az értelemben gyakorlom, ahogy ő azt gondolja. Illetve, hogy is gondolja?! Szinte biztos vagyok benne, hogy azt hiszi, minden második lányt nyakon öntök bókokkal csak hogy a szoknyája alá nyúlhassak, pedig ez nem igaz. A legtöbb lányt, akivel összefekszek nem igazán kell dicséretekkel lenyűgözni, elég ha kacsintok és már hanyatt is vágja magát. Néha furcsállom, hogy a gyengébbik nem nem látja a különbségeket egymás közt - még én is látom, pedig én aztán nem női ésszel gondolkozok.
- Dehogyis. Csak rögtön kimondom, ami eszembe jut, ha rád nézek - vonok vállat és szégyenlősen lesütöm tekintetemet. Ki ne lenne oda a kisfiús sármért? Ha kell rámenős vagyok, ha kell szégyenlős kisfiú... Kinek mi, nem? - De szólj, ha zavar és leállok! - ilyenkor általában hozzáteszem, hogy van kikapcsológomb, és a gatyámra biccentek, de ezúttal nem teszem. Egyrészt, ez az olcsó kurváknál jön be csak, másrészt nem kockáztatok. Pandora nem annak a lánynak tűnik, aki vevő az ilyen malac viccekre - sem annak, aki kapna az alkalmon és már le is rántaná a sliccem.
Bólintok, miszerint vettem az adást, és kérek két gombóc vaníliát neki, magamnak pedig egy kókuszt és egy kávét. Nem tudom, az én párosításom mennyire szuperál majd, de eddig mindig bevált, függetlenül attól, hogy előtte fogyasztottam épp a keserű nedűből.
- Tessék - nyújtom át neki a fagyit, majd gyorsan megiszom a maradék kávémat, amiben már teljesen elolvadt a fagylalt és kidobom a poharat. Ha most nem kapok torokgyulladást, hát soha! - És hogy telik eddig a nyár? Egyébként, ti ilyenkor mentek nyaralni? Csak mert egy valóságos Paradicsomnak tűnik nekem Honolulu, de nem tudom, nektek kell-e a változatosság, vagy maradtok a közelben...? - kíváncsian pillantok rá és mosolygok. Nem tudok leállni a vigyorgással, ha ránézek.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Pandora Roachen
avatar
Admin
Playby :
§ holland roden
Tartózkodási hely :
§ under the sunshine
Job/hobbies :
§ be a good mother
Csoport :
§ student
Hozzászólások száma :
42
Join date :
2015. Aug. 12.


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   2015-08-18, 10:59

gosh... hey, are you okay?

Eszméletlen, hogy Angliából jött ide, igaz Danny és Marcus is, de én megint egy ilyen emberbe futok bele, ami kicsit fura, de engem nem zavar. Nekem ott jó lenne, mármint a klímaváltozás biztosan segítene egy kicsit, hogy értékelni tudjam ezt a meleget, a hideg után, de az is biztos, hogy folyton fájna a fejem. Frontérzékeny vagyok, biztos vagyok benne, hogy teljesen kikészülne a buksim emiatt, de egyáltalán nem zavarna, a gyógyszerek segítenek, ebben biztos vagyok. Legalább világot is látnék, nem csak a homokot, a tengert, meg a hatalmas meleget. Már minden reggel az a bajom, hogy az a szemét nap, a redőnyön és a sötétítőn is átvilágít, én pedig nem tudok tőle aludni. Vagy megeshet az is, hogy nem amiatt kelek fel. Nem tudom, de az biztos, hogy nem tudom rendesen kialudni magam. Ezt szeretem a napsugarakra fogni, mert akkor legalább van egy bűnbak, aki nem én vagyok, vagy Danny, ha épp nálam van. Azt hiszem a napokban érkezik hozzá valaki, vagy, hogy lesz, bevallom már nem teljesen emlékszem, valahogy nem figyeltem, pedig eskü, hogy figyelni szoktam rá, csak néha nem fog az agyam. Főleg, ha az ágyban magyaráz, olyankor nem azzal szoktam foglalkozni, hogy mit mond. Nem is tudom, hogy képes erre, még senkiről sem hallottam, aki szex közben akart volna beszélgetni. Tudom, hogy fura egy ember, na de, hogy ennyire. Sosem gondoltam volna, bár, már nem zavar, megszoktam.
Nem tudom, hogy mivel kergethetném el kételyeit afelől, hogy én itteni lakos voltam mindig és az is maradok az életem végéig. Szörnyű sejtjeim vannak, nem tudok barnulni, égni igen, de a kettő közti folyamat kimarad, csak az marad, hogy leég a bundám. Ezért is kell az a sok krém, meg minden, hogy megmaradjon inkább ez a sápatag színem, mint, hogy olyan legyek, mint a spongyabobban Rákúr. Mindig is irigykedtem a nagyon barna lányokra, meg férfiakra is, akik itt járkáltak, napszítta testüket mutogatva, én meg... Világítok mellettük, sőt, ha a fal mellett megyek, szerintem be is olvadok. Mondom, hogy ez zombiapokalipszisben is elvegyülnék.
- Hát, ha elkerülöm a kínos beszélgetést, hogy mit akarok a kisfiától, akkor szívesen meglátogatlak majd egyszer. - igen ez egy komoly válasz, én nagyon szívesen meglátogatom, de azért ezt nem kell teljesen biztosra venni, hiszen Danny nem hiszem, hogy engedne, vagy jönne velem. Igyekszem figyelmen kívül hagyni, hogy nem visz fel magához senkit, most vagy a saját neméhez vonzódik, vagy Ő megy a nőkhöz, és én erre adom a voksomat, hiszen csapja nekem a szelet, tudom én, csak nem foglalkozom ezzel. Én már foglalt Asszony vagyok, vagy mi.
- Hmm... akkor lehet inkább mégsem próbálkozom meg vele. - nyílnak nagyra a szemeim, mintha megijedtem volna, de nem, csak nem akarom, hogy ilyen hamar annyi is legyen ennek a beszélgetésnek, mert azt nem tudom, hogy ebből a végén hogy jövünk ki, de eddig nekem tetszik a dolog. - Fura vezetéknév, tudom, valami francia a csengése alapján, de igazából sosem néztem utána. - vonok vállat elgondolkozva, ahogy végig gondolom. Apám nevét viselem, míg anyám a lánykori nevét, de én nem lennék Smith, mint ő, mert nagyjából minden harmadik embert így hívnak, legalább nekem egészen különleges a nevem, ami van, hogy zavar, van, hogy tetszik. A suliban például szörnyű volt, sokszor piszkáltak azzal, hogy nem tudták kimondani, vagy esetleg leírni, de akkor pedig tetszik, amikor valaki nagyon béna, vagy mindennapi vezetéknévvel rendelkezik. Én szeretem a sajátomat, úgy mindent egybe vetve, csak vannak pillanatok, amikor szívesebben nem mondom ki, mondjuk ez most nem az a pillanat volt.
- Ez hízelgő. - mosolygok rá, sőt, szinte egy vigyort engedek meg magamnak, ahogy a fejemet ingatva figyelem őt. Aranyos ez a srác, nem annyira mint Danny, tehát a szívem nem tudná elrabolni, de ettől függetlenül aranyos. - Nem, nem zavar, szóval csak nyugodtan. - simítom meg a karját kedvesen, meglátjuk ő meddig megy el, én nem fogok messzire menni, mert nekem van barátom, igen, és soha az életben nem fogom megcsalni őt, nagyon sokat jelent nekem Danny, a mindent ő jelenti, ez nagyon nyálas, de így van. Ha ő nem lenne, én sem lennék ugyanaz az ember, szerintem teljesen máshogy viselkednék, mást tennék és máshogy, alakította a személyiségem, és szerintem én is az övét, de az biztos, hogy még mindig ugyanolyan bolond, mint volt. Ezzel csak az a baj, hogy én így szeretem, és nem akarom, hogy valaha is megváltozzon.
Hagyom neki, hogy megvegye a fagyit, bár tudom, hogy két gombóc agyon fog olvadni, plusz amilyen lassan én eszem a fagyit z már folyni is fog, mire a végére jutok, vagy esetleg leeszem magam, de nem baj, szeretem, ha több van, így semmi bajom azzal, hogy két gombócot kapok. Legfeljebb otthon zuhany lesz, megint.
- Köszönöm. - mosolygok rá, ahogy átveszem a fagyit, majd az üres kávés poharamat én is kidobom, bár lehet, még hasznos lett volna, de most már mindegy. Lassan belenyalok a fagyiba, hagyom, hogy a vanília kitöltse a számat, és ameddig csak tudom ízlelgetem, majd válaszolok is kérdésére. - Eddig egészen jól telik, a nyaralás meg itt furcsa dolog. Vannak olyan fanatikusok, akik itt laknak, de bepakolnak egy heti ruhát, majd messze a házuktól szállodába mennek, és úgy viselkednek, mitn a turisták, mások síelni is elmennek, van akinek meg ugyanolyan a nyár, mint e tél. - a szüleim ilyen fanatikusok voltak, én pedig az vagyok, akinek olyan a nyár, mint a tél. Itt vagyok, élek, aztán ennyi, de most itt van velem Danny is, szóval sokkal jobb lesz ez a nyár, ha itt van mindig jobb minden.


szószám: 907, sok o.o △▽ zene: hey i just met you △▽ megjegyzés: béna lett


_________________
Seduction is strong
but love is
stronger
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content


TémanyitásTárgy: Re: Panda & Keith   

Vissza az elejére Go down
 

Panda & Keith

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
State of Hawaii :: Lezárt Privát játékok-