State of Hawaii


 
HomeHome  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatbox
Statisztika
Lányok: 70
Fiúk: 47

Civilek: 33
Turisták: 13
Sportolók: 6
Bűnözők: 12
Diákok: 16
Egészségügyiek: 7
Rendőrök: 10
Hírességek: 18

Facebook csoport
Top posters
Orion Maddox-Gordon
 
Marcus Treadaway
 
Daniel Treadaway
 
Maya Lindsey
 
Austin Turner
 
Odette Mackoy
 
Axel Singleton
 
Hero Lewin
 
Dorian Calabrese
 
Kim Chae Rin
 
Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (33 fő) 2015-06-30, 15:07-kor volt itt.
Credits
© A kinézetet Lucifernek köszönjük. Ki van itt részben és a fejlécen található scriptekért pedig hálásak vagyunk a Specto Design-nak. Az oldal tetején található táblázatot, kösöznjük egyik tagunknak, Sybille-nek. A leírások mind a Staff tulajdona, a képeket mi is kutattuk, a Google, Weheartit, Tumblr segítségével. Az oldalból semmilyen anyagi hasznunk nem származik, pusztán a saját és mások szórakoztatására hoztuk létre. Ha bármit szeretnél felhasználni, vagy esetleg bármilyen észrevételed akadna keresd a Staff-ot. Jó szórakozást mindenkinek!

Share | 
 

 Iason xx Dubhe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Dubhe A. Diamond
avatar
Playby :
★ Adelaide Kane ★
Tartózkodási hely :
★ Sweet Honolulu ★
Job/hobbies :
★ Actress ★
Csoport :
★ Superstar ★
Hozzászólások száma :
18
Join date :
2015. Jun. 11.
Age :
23


TémanyitásTárgy: Iason xx Dubhe   2015-06-16, 16:58




Iason & Dubhe

Where am I?!


Hawaii, Honolulu… jó ideje, voltaképpen hónapok óta tartózkodtam ezen a helyen, mégis most jutottam csak el arra a pontra, hogy igazán sikerült kiismernem a helyet. Elég időt töltöttem a személyes bébiszitterem társaságában, hogy valamennyi említésre méltó helyszínt megismerjek, találkozzam furcsa alakokkal és rájöjjek, ez a város kitűnő hely az olyan semmirekellő bűnözők számára is, mint amilyen ő volt. Még mindig nem tudtam elhinni, hogy egy ilyen emberrel éltem egy fedél alatt.  Csodálom, hogy álmomban még nem vágta el a torkomat. Jó, tudom, hogy ő nem egy gyilkos volt, de ki tudja? Lehet idők közben remekül kitanulta azt is, hogyan lehet minél hamarabb végezni valakivel. Nem bíztam benne. Mióta megtudtam róla ezt a dolgot, még nagyobb ellenszenvet éreztem iránta, mint valaha. S szinte felháborított a tudat, hogy a menedzserem képes volt egy ilyen emberre bízni, akinek most még csak a neve sem jut eszembe, remek. Viszont legalább hatvanezer, gyönyörűséges, nem túl kedves jelzőt tudtam volna rá mondani, így hirtelen…
Nem bírtam tovább egy légtérben maradni vele. A tudat, hogy ő is a házban tartózkodott, roppant mód idegesített és mélyről jövő szorongást éreztem miatta. Nem féltem tőle, de nem is éreztem biztonságosnak a közelébe maradnom. Ezért leléptem tőle.
Késő délután volt már, én mégis csak mentem és mentem előre, arra se figyelve, hogy merre, csak előre egyenesen. Az járt a fejemben, hogy minél messzebbre attól a háztól, attól az embertől. Céltalanul bolyongtam a város utcáin, néha meg-megállva egy-egy helyen, hogy megnézzem; mégis merrefelé lehet az, az itt?! De egy idő után… már ez sem érdekelt. Az utcatáblák amúgy sem árulkodtak nekem semmiről. Még azt sem tudtam, hogy melyik utcában volt az a ház, ahonnét eljöttem. Azt hinné az ember, hogy pár hónap alatt képes megjegyezni a szállása pontos címét, de én nem. Egy elkényeztetett dög voltam, akit a limuzinok és a saját sofőrje vitt mindig erre-arra, így soha nem volt szükségem rá, hogy címeket raktározzak el az agyamban. Itt sem volt ez másként. A személyes bébiszitterem – aki elől éppen most lógtam meg – dolga volt, hogy tudja a címeket és vigyen el, bárhová is akartam menni. Kicsit átkoztam magam, amiért buta liba módjára, ezt nem vettem figyelembe, amikor elindultam. De most már mindegy, késő bánat. A telefonom az nálam volt, ha nagyon vissza akarnék menni, csak telefonálnom kellene egyet. Még azonban nem akartam. Sétálni vágytam. Ez volt az első alkalom, hogy kötelező kíséret nélkül mászkálhattam szabadon, a város utcáin. Nem éreztem úgy, hogy minden lépésemet nyomon követné valaki, hogy meg lenne kötve a kezem. Ez az érzés pedig nagyszerű volt.
Elkalandoztam. A lábaim meg megállás nélkül csak vittek valamerre, ismeretlen és kihaltnak tűnő utakon. Mire feleszméltem, már egy olyan környéken találtam magam, ami teljesen elhagyatottnak tűnt. Egy lélek sem járt erre, vagy aki igen, az nagyon gyorsan távozott abba az irányba, ahonnan jött. Rossz előérzetem támadt, a vészjelző jelezni kezdett bennem. Hát gyorsan megigazgattam magamon a táskámat, a ruhámat és száznyolcvan fokos fordulatot véve, megpróbáltam megállapítani, merre is kellene elinduljak. Azonban teljesen el voltam veszve, egyedül, a sötétedő ég alatt. Tanácstalanul álltam a kihalt utca közepén, valamiféle csodára várva. Túl büszke voltam ahhoz, hogy telefonáljak és segítséget kérjek. Egyedül akartam megoldani a problémám, még akkor is, ha ehhez az egész éjjelt itt kellene töltenem.

Doesn't even matter x 532 x Gyenguci lett, de a kövi jobb lesz Very Happy  
✖ K.P ✖
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Iason Blower
avatar
Playby :
Iwan Rheon
Tartózkodási hely :
Mindenhol ott vagyok *
Job/hobbies :
nők, alkohol
Csoport :
bűnözők
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2015. Jun. 06.
Age :
29


TémanyitásTárgy: Re: Iason xx Dubhe   2015-06-22, 17:42


Dubhe & Iason

Csak pár hete vagyok itt, de már most látom, hogy nem lesz a kedvenc helyem ez a sziget. Az én természetemnek és bőrömnek túl forró, folyton leégek, fáj a fejem, és émelygek tőle. Nem volt a legjobb választás ide menekülni. Legközelebb talán Skóciába megyek.
Bár a bejártam szinte az összes szegletét, még mindig tudott nekem újat mutatni ez a hely. Elhagyatott épületek sokasága állt a külvárosban, s az összes arra várt, hogy felavassam valahogyan.
Békésen ülök le az egyik félig leomlott, vakolatlan fal tövébe, a hátam mögött egy lusta pók a kelleténél is lassabban fonja a hálóját. Mellettem hangyák araszolnak el, s a közelben varjak lakomáznak egy szelet koszos kenyérből. Kezdem otthon érezni magam. Finn ország persze gyönyörű, de a város ahol laktam már kevésbé szép. Sok a bűnöző, az utcalány, a maffia, és a hasonló rosszmájú nép. És mások csodálkoznak, hogy ilyen lettem.
Kiveszek a zsebemből egy cigi papírt, meg egy csomag dohányt, amit felütöttem egy kis fűvel, hogy jobb legyen a bukéja, óvatosan megtöltöm, betekerem, szinte már lassított felvétellel veszem a számba, majd a farmerom zsebében lévő öngyújtót idézem segítségemre. Meggyújtom. A cigaretta égni kezd, érzem az ízét a nyelvem hegyén, leveszem, majd lassan kieresztem a füstöt az orrom keresztül. Ha van tökéletes tárgy a világon, akkor ez bizonyosan az.
Felnézek, mivel eddig az előttem növésben lévő füvet bámultam, s kék szemem megakad egy lányon. Csinos, túl csinos ahhoz, hogy ilyen helyeken barangoljon. Felállok, eldobom a félig elszívott cigarettát, úgy is van még nálam tartalékba, ha esetlen kellene, és lassú léptekkel megközelítem a gazellát.
- Mit keres egy ilyen lány – nyomom meg az ilyen szót direkt, hogy felfigyeljen rá – egy ilyen lepusztult helyen? – kérdésem inkább arrogánsnak hathat, mint kíváncsinak, vagy pusztán érdeklődőnek. Remélem, hogy nem ijed meg tőlem ilyen könnyen, és ad egy lehetőséget arra, hogy eljátszogassunk együtt.


● words: 300 ●●  Amit gondolsz ●● Bocsi, a késésért :$ ●  


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Dubhe A. Diamond
avatar
Playby :
★ Adelaide Kane ★
Tartózkodási hely :
★ Sweet Honolulu ★
Job/hobbies :
★ Actress ★
Csoport :
★ Superstar ★
Hozzászólások száma :
18
Join date :
2015. Jun. 11.
Age :
23


TémanyitásTárgy: Re: Iason xx Dubhe   2015-06-24, 02:13




Iason & Dubhe

Where am I?!


Tanácstalanul álltam a semmi közepén. Eltévedtem, legalább ennyiben biztos lehettem. ha pedig nem lett volna az a fene nagy büszkeségem, akkor már régen rávettem volna magamat, hogy egy telefonhívással megleljem az utat hazafelé. De hát a büszkeségem erősebb volt a józan ész szavainál. Azt diktálta nekem, hogy maradjak és kényszerítsem az elmémet a hazafelé vezető út felidézésére. Csakhogy, bármennyire és próbáltam visszaemlékezni, nem sikerült. Jól fenékbe szerettem volna rúgni magamat, amiért ennyire nem voltam képes odafigyelni és, amiért azt a nyamvadt telefont sem voltam képes arra használni, amire való; telefonálni. Átkozott büszkeség!
Nem is tudom pontosan mikor lettem ilyen. Ilyen kiismerhetetlen, összevisszaság, aki mindent magának akart megoldani, közben azért elvárása lett volna, hogy mások szó nélkül ugorjanak a segítségére. Hát ez bosszantott volna? Hogy az a kis bűnöző-bébicsősz ott ücsörgött, otthon, a kényelmes házban, elfoglalta magát és még csak egy büdös üzenetet sem küldött, hogy merre járok? Vajon feltűnt neki egyáltalán, hogy eljöttem onnét? Vagy tényleg annyira nem érdeklem sem én, sem a pénzem, amit ezért a melóért kap, hogy figyelembe sem veszi, ha épp nem vagyok a közelében?!
Felidegesített a gondolat, hogy valószínűleg nem keres még az a mihaszna sem, s így senkinek az ég egy adta világon nem tűnhetett fel, hogy tökéletesen el voltam veszve egy idegen város, idegen részében. Remek! Fel fogom hívni az ügyvédemet és másik testőrt fogok tőle követelni, aki legalább tudja, hogyan kell normálisa elvégeznie a rá kiszabott feladatot…
Puffoghattam volna itt napestig, akkor sem jöttem volna rá, hogy merre van a haza út. Egy-két perc után kezdett egyre csábítóbbá válni számomra a gondolat, hogy talán mégis segítséget kellene hívnom. Kényelmes megoldásnak tűnt, pláne, hogy már semmi kedvem nem lett volna gyalogolni…
Már éppen a táskám után nyúltam volna, hogy előkotorjam belőle a telefont, amikor a szemem sarkából megpillantottam a közeledő alakot. Nem tudom, lehet, hogy túl sok krimit néztem, de valamiért úgy gondoltam, hogy egy ilyen helyen, ebben az órában, semmi jó nem származhat belőle, ha egy vadidegen egyszer csak felbukkan a semmiből és mindjárt le is szólít… Elvégre ki tudja? Csak azért mert ez Hawaii, az nem jelenti, hogy a mindenféle bűnözők nem jutnak el idáig. Helyből itt volt például az a hatökör a luxus villájában, aki ahelyett, hogy gőzerővel keresne, inkább hátsóját vakarja.
Ideges voltam, nem tetszett nekem ez a szituáció. Még kész szerencse, hogy színésznő voltam, így könnyű szerrel el tudtam rejteni minden aggodalmamat és nemtetszésemet az idegein szemei elől. Helyette egy magabiztos, látszólag félelmek nélküli nőnek mutattam magam, aki –ez a legfontosabb!- pontosan tudta, hogy hol is tartózkodott éppen.
- Csak sétáltam egyet, errefelé rövidítettem. – habozás nélkül feleltem, ilyenkor áldottam az eget azért a sok, szituációs gyakorlatért. Nem gondoltam, hogy valaha az életben, a munkámon kívül, szükségem lehet még rá. Az is lehet, hogy ebben az esetben éppen megmentette az életemet. Bele sem merek gondolni, mi történne, ha csak egy pillanatra is meginognék az magabiztos nő szerepében és felszínre törne a szorongásom, mely ólomsúllyal nehezedett a mellkasomra.
- Most pedig, ha megbocsát… - makulátlan mosolyt villantottam rá, fejbillentéssel jeleztem neki, hogy mennem kellene, meg is próbálkoztam ellépni mellette, ha engedte. Előrefelé kellett haladnom, ha hátat fordítottam volna neki, az a félelem és meghátrálás jele lett volna. Nekem pedig nem állt szándékomban ijedtnek mutatni magam. Azt hiszem egyik nagy hibám, hogy szerettem mindig magabiztosnak és erősnek mutatni magamat, holott nem voltam az, a jó megfigyelők, pedig – színészi képességeim ellenére – meglehet, hogy néha sikeresen kiszúrták ezt. Jelen helyzetben, reménykedtem benne, hogy elég meggyőzőre sikeredett az alakításom.

Doesn't even matter x 532 x bocsi a csúszásért :$ 
✖ K.P ✖
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Iason Blower
avatar
Playby :
Iwan Rheon
Tartózkodási hely :
Mindenhol ott vagyok *
Job/hobbies :
nők, alkohol
Csoport :
bűnözők
Hozzászólások száma :
22
Join date :
2015. Jun. 06.
Age :
29


TémanyitásTárgy: Re: Iason xx Dubhe   2015-06-25, 14:20


Dubhe & Iason

Csak figyelem őt egy ideig. Észre sem veszi, hogy nézem, ahogyan tanácstalanul azon töpreng, hogyan kéne cselekednie. Még meg is mosolyogtat, olyan, mint egy tehetetlen kis bárányka, én meg a rossz, gonosz farkas, aki csak arra vár, hogy leszálljon a köd, és vígan felfalhassa azt a jószágot.
Lépteim határozottak, karom a testem mellett, a zsebemben egymásnak ütődik a két öngyújtó. Az egyik már régen kilehelte a lelkét, de nem dobom el, mert az apámé volt egykor. Eszmei értéke van, mondaná a nővérem, de nem teszi, mert nincs itt már ő sem, hogy vigyázzon rám, úgy, mint gyermekkoromban. Nem véd meg többé a sötéttől, sem démonoktól. Nem is kell már, hiszen a szörnyek nem az ágy alatt, vagy a szekrényben, hanem a lelkemben lakoznak.
Ahogy közelebb lépek hozzá rájövök, hogy ismerem. Nem személyesen, de láttam már a tévében, valami sztárocska, énekes vagy színész, tudja a fene, de az biztos, hogy híres. Ez még jobban szórakoztat. Még váltság díjat is követelhetnék tőle, de az nem az én szokásom, én csak egyszerűen elveszek dolgokat, észrevétlenül.
- Persze. Hiszen olyan meseszép ez a hely nemde? – kérdezem s szétnézek magam körül, vizslatom a szememtet. Szórakoztat, hogy azt hiszi, nem sejtem, hogy eltévedt. Tehát színésznő, lerí a játékáról, de engem úgysem tud átvágni, hiába is próbálkozik.
- Várj – nyúlok utána, s elkapom a csuklóját. Kezem úgy kulcsolódik rá vékonyka testrészére, mint bilincs a rabra. Nem áll szándékomban bántani, most nem, itt nem, és egyébként is, milyen férfi lennék, ha gyenge, negyvenöt kilós nőket bántalmaznék. Nem vagyok gyenge, nem teszek ilyet, bár bevallom, jöhetne pár menetre. Gyengéden rántom magam elé, olyan közel, hogy a leheletem érezze az arcán. Kezem óvatosan csúsztatom a derekára, kitapogatom a pénztárcáját, és egyetlen mozdulattal megszabadítom tőle, hogy észrevétlenül a saját zsebembe csúsztassam. Elengedve őt, nagyot nevetek.
- Bocsánat, kisasszony, kissé be vagyok tépve – fogok mindent a cigire, és előhúzok egy újabb szálat, hogy a számba téve rágyújtsak. Letüdőzöm. Ismét elfog az a kellemes érzés, felmelegíti a lelkem, a belsőm. Előveszek még egy szálat és felé nyújtom.
- Kérsz egy szálat? Van még pár, nyugi, fogadd csak el.



● words: 343 ●●  Amit gondolsz ●● Bocsi, a késésért :$ ●  


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Iason xx Dubhe   

Vissza az elejére Go down
 

Iason xx Dubhe

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
State of Hawaii :: Lezárt Privát játékok-