Pandora & Marcus

Az újdonatúj motorommal jöttem, ami lehet, hogy irtózatosan le fog buktatni, mert Pandora még soha az életbe nem látta a testvéremet egy ilyenen ülni, de olyan jó kifogásom lesz rá, nem fogja tudni megkérdőjelezni. Én itt voltam, pontos vagyok, ő maga mondta, hogy ne késsek. Na már most, azt nem tudom, hogy a testvérem is éppen ilyen vagy sem, sosem kérdeztem. De ha egyáltalán nem ilyen, akkor már az is éppen elég lebuktató tényező. Magamtól akarom elmondani, hogy igazából velem beszélt, nem pedig azzal akinek hitt. Ehhez azonban kell egy kis idő. Míg elmúlik a vicces hangulatom, amikor tényleg sült komollyá válok és nem akarom megtréfálni a sógornőmet. Mert nevezhetem már Pandora-t pusztán attól sógornőnek, hogy a testvéremmel jár nem? Úgyis ide akar költözni, gondolom nem azért, hogy véget vessen a kapcsolatuknak, hanem éppen ellenkezőleg, megerősíteni akarja, gondolom nem is akárhogyan. Tehát már nyugodt szívvel nevezhetem annak. Pontos voltam, úgy elrobogtam a pláza parkolójáig, mintha az életem forogna kockán és ott vártam rá, holott dehogy. Gondolom vásárolni szeretne és nekem itt kell megvárnom őt, hogy aztán együtt megvehessük azt amit szeretne. Ha egyáltalán tényleg vásárolni fogunk a plázában és nem csak nézelődni vagy veszekedni, amiért ilyen ügyes színész vagyok, hogy még képes vagyok üzenetben is megjátszani magam. De tudom, megbocsát nekem, különben fuccsot mondana a jó hízelgő képességem és az a tény, miszerint rám sokáig nem lehet haragudni. Vagy lehet, hogy mégis, de teszek rá! Na jó, azért annyira nem, mert azt igenis szeretem ha szeretnek és kevesebb embert tudhatok az ellenségemnek. De ellenségekre mindenkinek szüksége van, nem igaz? Elvégre ők mutatják meg nekünk, hogy kik vagyunk és mennyit fejlődtünk, különben teljesen értelmetlen lenne az irigységük amit az irányunkba éreznének. Amúgy meg visszatérve a sógornőmre, már réges-rég meg akartam őt lepni, irtózatosan nehéz egyedül találni, de most szerencsém volt. Tényleg! Bár ez nem ad okot a nyugalomra, Dan bármikor felhívhatja őt és elmondhatja neki, hogy tulajdonképpen most nem ér rá, de nagyon szívesen találkozna vele holnap. Na ez, megelőzné az én kis tréfámat! De még nem következett be, nem következhet be! Különben is, tudom, hogy jó muri lesz. Pláne azután, hogy rájön én nem Dan vagyok, hanem Marcus. Bár teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy abban nem lesz semmi köszönetem. Pandora-nak ugyanis igazán hosszú és erős körmei vannak. Tudom, láttam. Megtapasztalni azonban, hogy tényleg olyan jól használja őket, mint képzelem, nem volt alkalmam. Eddig úgyis nem haragítottam magamra, de most... szerintem ki fog csinálni vagy ha ő nem, akkor Dan ha az eddigi huszonegy év alatt nem jutott az eszébe. Azt azonban már most tudom, hogy akárhogy is végződjön a mai nap, csak megerősítettem egy kis tréfával a kapcsolatunkat Pandora-val, mondhatni vittem egy kis szint bele.

Pandora & Marcus

Nem kellett nagyon sietnem, még ideges sem voltam, mert ugyebár minek elvégre Pandora elhitte, hogy én Daniel vagyok. Még az a jó, hogy a tesóm nem felejtette elmondani mikor találkoztak először Pandora-val így nyert ügyem volt. Legalábbis sms-ben igen, különben se tennék olyat, amit megbánnék. Tehát ha ráveszem magam, akkor elmondom neki, hogy ez csak egy tréfa. Különben is a tesóm az én telefonomról irt neki érthető, hogy veszem a lehetőséget és megtréfálom őt. Kell a kapcsolatunk megerősítéséhez, szóval, ha jóban akarok lenni vele, akkor megmutatom neki, hogy nem csak halál komoly vagyok, hanem lehet velem nevetni is, ha kell. Tehát már csak a jó sógornő és sógor viszony érdekében vele kell töltenem egy kis időt. Nem mintha eddig nem tettem volna, hű de sokat a kapcsolatukért, de azokban a pillanatokban egyszer sem láttam, hogy Pandora tényleg örült volna neki. Amit meg a testvérem elmond, jó hiszek neki, különben is az apróságoknak minden lány örül, még Pandora is és tudom, nem minden szólhat a perverzióról, tehát az én romantikus kis apróságaimat is bele kell csempészniük a kapcsolatukba. Különben sem akartam, hogy Pandora elszörnyülködjön attól a gesztustól, amit a testvérem készített volna. Szóval, ha ételről és rendről van szó, akkor inkább bevállalom az egészet, mintsem rá bízzam, hogy még nagyobb galiba legyen. Különben is színész vagyok, nem mindig lehettem a szüleim sarkában, hogy készítsenek nekem valamit így meg kellett tanulnom gondoskodni magamról. A rendeléseket meg kifejezetten elkerülöm, ha megtehetem, abban a testvérem jeleskedik jól. Mert ő egyszerűen szólva nem szeret, nem akar, vagy nem tud főzni, sütni. Ezt persze még nem kérdeztem meg tőle soha, nem is akartam és ezért nem tudom megállapítani mi lehet a baj. Befordultam az egyik sarkon és már máris ott teremtem a parkolóban ahol Pandora-val kellett találkoznom. Nulla perc késés, ügyes vagyok. Ez a motornak és a nekem dolgozó zöld lámpáknak köszönhető.
- Marcus-é, ugye milyen pompás? – egy biztos, a tesóm sosem használná ezt a szót, pont egy motorra, sőt inkább a klassz, vagy bármely más sokkal Daniel-esebb szavakat mondaná rá. De én nem ő voltam. De nem baj, attól még történhetnek csodák és pompásnak nevezhet bármit, ami szép.
- Oh nem, csak gondoltam megleplek. Amúgy is fogadtam Marcus-sal, ha nem kések, akkor kitakarítja a szobámat egy héten keresztül. Tehát majd ha felhívod, akkor el kell mondanod neki, hogy nem késtem el! De ne most, mert éppen forgatáson van és nálam van a telefonja. – elővettem a zsebemből a saját telefonomat és meglebegtettem. A hatás kedvéért még el is vigyorodtam. Gondolom most az a rész jött volna, hogy Dan-hoz híven rögvest megcsókolom a barátnőmet, vagyis jelen esetben Pandora-t csak az volt a különbség én nem a testvérem voltam és ez itt a bökkenő. Pont erről a dologról akartam egy picit eltérni. Éppen ezért egyszerűen csak lepattantam a motorról és zsebre vágtam a kulcsát.
- Mehetünk? Már alig várom, hogy vásároljunk.

Pandora & Marcus

Tudom, tudom, tudom. Daniel-esen kellene viselkednem, rögvest megcsókolni Pandora-t, legalább öt percig ki se mászni a szájából, de Pandora akkor sem az esetem még ha a testvérem fülig szerelmes belé. Állítólag meg egyforma az ízlésünk. Hát azért annyira nem. Mondjuk vicces is volna ha Pandora tetszene nekem és kihasználnám azt, hogy így hasonlítok a testvéremre. Különben nem, a történelem során rengeteg testvér harcot hallottunk, láthattunk a képzeletünkben, filmekben is akár, de a valóságban cseppet sem szeretnék ilyesmit átélni szóval...Daniel majd megcsókolja helyettem is Pandora-t tehát nincs szükség semmilyen szájra puszira vagy nyelvesre. Mondjuk az arcára nyugodt szívvel adhattam volna, csak már lekéstem azt a vonatot. Nem baj, majd ráfogom, hogy most egy picit szétszórt vagyok és elfelejtem megcsókolni még a saját barátnőmet is. Mármint Daniel nevében természetesen. Igen, a pompás szó Pandora-nak is éppen úgy tetszik, mint ahogy Daniel nem használja ezt a kifejezést.
– Nem, Marcus hangos felolvasást tartott a következő forgatásról és annyira megtetszett ez a szó, hogy nem tudtam megállni ne használjam egyszer a klassz helyett. – vigyorodok el, szinte már gyanúsan azt az érzést keltve Pandora-ban, hogy itt valami nem kóser. Bár mindennek igazság alapja is van, tényleg hangosan kellett olvasnom a testvéremnek, mert ő lusta olvasni. Ezért hangos felolvasáshoz kellett folyamodnom, mert kedvem annyi volt mesélni, mint vízben a nagy kék bálna, szóval sok nem.
– Na ugye, hála az égnek ezek szerint akkor nem lett kidobott pénz. – annak határozottan örülök, hogy a sógornőmnek tetszik az új motor, amit Daniel pénzén vettem magamnak. Mert ő nem tudja használni, ha felülne rá tönkre tenné, ezért Dan mindig hátul fog ülni, amíg meg nem kér, hogy tanítsam meg a kezelésére.
– Nem fogom, ígérem. Attól amúgy is égnek állna a haja. – szép ígéret, kár, hogy Daniel sosem tartaná be és tényleg égnek áll a hajam miatta. Nem is egyszer. Nem is kétszer, hanem többször ha nála takarítok és mindenről... Tényleg mindenről megfeledkezik.
– Az igazat megvallva fájt a fejem, de már elmúlt. – egy kissé szomorú arcot vágok és még le is biggyesztem hozzá az alsó ajkam. Különben nem tudom milyen az ha Dan szomorkodik és panaszkodik Pandora-nak, egyáltalán szokott-e, mert ha nem velem van, hanem vele, akkor fogalmam sincs miként viselkedik és én nem vagyok a közvetlen közelükben, hogy lássak és halljak ezt meg azt azon kívül éppen milyen esti akciót terveznek.
– Jó, már úgyis nagyon, de nagyon izgatott vagyok. Mit fogsz felpróbálni és megvenni? Ugye valami csinos bikinit? – kérdezem, mindezt csak azután, hogy beszálltunk a liftbe és a pláza fele tartunk. Nem, nem vagyok ideges, ezért szépen elengedem magam és mintha Daniel lennék, megfogom Pandora kezét. Dan, biztos ezt tenné.

Pandora & Marcus

Tény, hogy a testvérem egyből megcsókolná a barátnőjét, de én nem vagyok ő. Pandora nem a barátnőm, és különben is itt az ideje, hogy megtréfáljam őt. Jót nevetni azon, amit éppen teszünk vagy teszek mindig jó móka. Neki is rá kell jönnie erre. Az egy dolog, hogy segítek a kapcsolatukba egy kis romantikát vinni, mert kit érdekel minden egyes percben csak a… hát az. De sosem állnék közéjük, nincs értelme és különben is én tisztességesen imádom a sógornőmet, semmilyen rossz szándék nem vezérel. Tréfálkozni azonban szeretek, muszáj megnevettetnem őt már csak azért is, mert Pandora a sógornőm és nem láthat minden percben komolynak. Tényleg. Különben is, amint feszülne a helyzet, úgyis kinyögném, hogy Marcus vagyok. Sokáig nem tudnám magamban tartani, nevetni akarnék vele együtt és fátylat borítani az egészre. Bár kétlem, hogy nem akarna agyon csapni a tréfálkozó szándékom miatt, de akkor is. Nem félek egy nőtől, pláne akkor nem, ha igaza van, és talán az arcom bánja legjobb esetben a dolgot. Óvatosnak kell lennem, nem azt sugallni felé, hogy Daniel nem szereti őt, hanem éppen ellenkezőleg. Szóval eggyé kell válnom a szerepemmel, vigyázni, hogy még véletlenül se érjen össze a szám Pandora szájával és ne kíméljem az arcát, mert abban semmi rossz nincs, ha megpuszilom a sógornőm arcát, szerencsére. Persze azzal is tisztában vagyok, hogy az új egyáltalán nem Daniel-es szavaim meglepik őt. Ez a célom mondjuk, szépen és lassan rájönni arra, ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen és Daniel soha az életbe nem lesz Marcus-osan romantikus és ilyen, mint én. Ezzel mondjuk, semmi baj sincs. A testvérem nem én vagyok, hiába nézünk ki ugyanúgy.
- Remélem, hogy fog. A perverz részek a legjobbak! Csak olyan gonosz! Direkt átugorja, ahol jönne valami jó kis akció a két fél között. – az akciót természetesen nem arra értettem, hogy a két gengszter előhúzza a stukkerét a farzsebéből és szét lövik egymást, teljesen értelmetlenül. Nem. Mondjuk, Daniel ezt egy az egybe kimondaná, nem rejtené semmi mögé sem a testi kontaktust két fél között, szóval most éppen magam alatt vágom a fát. Bár különben sem a sógornőmnél szeretnék plusz pontokat szerezni. Különben is elfogom mondani, hogy én én vagyok, nem pedig Daniel, szóval nem lesznek gondok.
- Vigyázok, nem kell aggódnod miattam vagy Marcus miatt. – ezt persze anélkül is megtettem volna, hogy bármit ígérnem kellett volna Pandora-nak. Az életem számomra igenis fontos, ezért vezetek mindig én, nem pedig Dan aki nem ért ehhez. Szerintem az első alkalomkor olyat dőlnénk, hogy abban egyikünknek sem lenne köszönete és úgy kellene felszedni minket az aszfaltról. Szóval vigyázok mondás nélkül is.
- Oké, a te kedvedért nem gonoszkodom vele és jó leszek hozzá. – igen, milyen szép is volna, ha ez nem volna üres szó és Daniel mondaná nem pedig én. De majd valamit kitalálok és megmondom a testvéremnek, hogy vigyázzon jobban a földön szétszórt dolgokkal különben a párnájára teszem és azt a tréfát nem nézné el. Azonban ha azt nézzük, nem hiszem, hogy lenne elég szívem megtenni és így kitolni a testvéremmel.
- Hm, ápolgatni szeretnél? – széles vigyor az arcomon pipa, de egyáltalán nem válaszoltam a kérdésére inkább elmenekültem a válaszadás alól és kérdésre kérdéssel válaszoltam. Különben is, most vásárlásról volt szó, akárhová mennénk, tuti széttörne az a szép összkép, ami most Pandora fejében van. Daniel totál szokatlan, új szavakat tanul, ami nem vall rá, de meg kell lepnie őt nemde? Nem, jobb, ha a régi jó öreg Daniel-hez van szokva, akit ismer, nem pedig az én változatomhoz szóval… Ráérünk még ilyesmit elmondani neki nem? Különben is tényleg szeretném, ha vásárolnánk ketten. Legalább kiderül, hogy nem csak én vagyok olyan szörnyű vásárolgató, hanem ő is és ketten tesszük tönkre Daniel idegeit ilyenkor.
- Jó, akkor mit szólnál, ha előbb a fehérneműt választanánk ki és utána a bikinit? – a puszija természetesen jól esett, végre nem csak folyton szóban kapok a köszönetet tőle, amit Daniel ad át. Ezért is megérte ma eljönni vele. Különben, ha továbbra is megakarom lepni a kapcsolatukban őt, akkor rá kell jönnöm mi az amit Pandora igazán szeret. Fejből meg nekem sem jut eszembe minden, ami boldoggá tehet egy lányt, főleg ha az a lány a sógornőm. Ahogy megérkeztünk végre és kinyílt a lift, megnyugodtam. Próbáltam olyan természetesen lépkedni kéz a kézben Pandora-val, mintha ehhez lennék szokva.
- Nézzük meg azt a pirosat ott. – kedvem lett volna kinyújtani a kezem és egyenesen a bal irányba mutatni vele, de nem tettem meg. Lehet, hogy jó szemem van és egyből kiszúrok mindent, de azért semmi pénzért sem mutogatok.